Nehéz, válságokkal teli időszakot élünk át, de örömteli hírekkel tudok szolgálni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, aki Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója társaságában ismertette az államháztartás jövő évi finanszírozási terveit.
A pénzügyminiszter szerint a 2008-as válsággal szemben a saját erőforrásait mozgósítva tudta megoldani a finanszírozását.
Jelezte, hogy a magyar gazdasági egyensúlyi pozíciói és növekedési kilátásai folyamatosan javulnak.
Jövőre tovább csökken az államadósság, a 67 százalékára kívánják mérsékelni, ezzel párhuzamosan egyre kedvezőbb a finanszírozás, a lakosságra tudnak egyre inkább támaszkodni. Idén több mint 40 ezerrel nőtt a lakossági állampapírt birtoklók száma.
A költségvetés kapcsán elmondta, hogy a nehézségek ellenére is biztosította a forrásokat a jóléti kiadásokra, illetve az uniós projektre. A kormány célja az egyensúlyi mutatók további javítása, így tovább csökkentik a költségvetés hiányát.
A 2,9 százalékos hiánycél az iránytűnk
– mondta, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően az államadósság is tovább mérséklődik. Az szerkezetében nem készülnek változtatásra.
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója rámutatott: jelentős kamat-és hozamcsökkentés figyelhető meg, ezzel párhuzamosan a forint is erősödni tudott, ami segíti a finanszírozást. A magyar hozamkülönbözet trendszerűen csökken, a korábbi 5 százalékról 2,5 százalékra.
Azt várjuk, hogy 2024-ben ez a kedvező piaci környezet fennmarad
– mondta, mivel a nagy jegybankok leállnak a kamatemelésekkel, így alacsonyabb hozamokra számítanak.
A magyar államadósság-kezelés fő céljairól elmondta, hogy a lakossági tulajdonban lévő papírok 22 százalék körül fognak alakulni, az átlagos futamidőben nincs érdemi változás, nem akarták a futamidőt emelni.
Az idei eredmények kapcsán elmondta:
- az intézményi forint piacon visszahozták a 3 éves papírt, az 660 milliárd forint értékben, de visszahozták a csere opciókat, hogy simítsák a lejárati szerkezetet.
- változó kamatozású papírokat is kibocsátottak ki a Buborhoz kötve, ennek oka, hogy a bankok nem vettek nagy lelkesedéssel részt az állampapír piacon, mert túl nagy költséggel járt nekik,
- a lakossági termékek esetében a vagyoni koncentrációt szerették volna mérsékelni, a PéMÁP értékesítési korlátját folyamatosan csökkentették, emiatt a nagy állománnyal rendelkező ügyfelek száma is csökkent.
- bevezették a hűség prémiumot is, ennek lényege, hogy a végén magasabb kamatot fizetnek.
A devizafinanszírozásra rátérve elmondta, hogy a legnagyobb volumenű devizakötvény-kibocsátást hajtottak végre. Az év eleji kibocsátás után voltak privát kibocsátások is, illetve létrehoztak egy európai kötvényvásárlási programot, ami arra szolgált, hogy a mozgásterüket javítsák.
Az adósság szerkezetéről elmondta, belföldi intézményi befektetők száma csökkent, miközben a lakosság és a külföldi befektetők részaránya is növekedett. Most azt várják, hogy hamarosan a bankok is visszatérnek az állampapírpiacra, ami a külföldiek részarányának mérséklését fogja előidézni. A kamatkiadások GDP-arányos jelentősen megnőttek, 3,8 százalékra, ennek azonban majdnem 80 százaléka a belföldi szereplők felé történt.
Az érdemi csökkenés a kamatkiadások esetében 2025-ben fog végbe menni Kurali szerint.
Nettó kibocsátás a forint piacon 2024-ben, új lakossági papírok
Összesen jövőre 2643 forint nettó kibocsátásra számítanak, ami a bruttó várható kibocsátás volumenét illeti, az kicsit több, mint 10 ezer milliárd forint lesz, ami lényegesen kevesebb, mint az elmúlt 5 év átlaga volt.
Az intézményi forint piacon nettó kibocsátással terveznek, tehát több jár le, mint amit kibocsátani terveznek, 500 milliárd forint értékben hajtanak végre csereopciókat, itt a fókusz a 2026-ban lejáró állampapírok. Ezek voltak a Covid idején nemzeti bankos forrásból megfinanszírozva, ezeket szeretnék idő előtt kiváltani.
Januártól jön egy hároméves fix állampír és egy 5 éves bónusz papír, aminek lesz egy hűségprémiuma az utolsó két évben. Emellett meg fog újulni a MÁP+ júniusban, azonban itt szigorú értékesítési korlátok lesznek, szeretnék limitálni.
Devizafinanszírozás
Sokkal kisebb devizakibocsátás lesz 2024-ben Kurali szerint, maximum 2 milliárd dollár és maximum 1 milliárd euró kötvényt terveznek kibocsátani, erre már az év első felében sor kerülhet. De lesznek zöldkötvény kibocsátások is, az ázsiai piacokon új Szamuráj és új Panda kötvényeket terveznek kibocsátani 2024 második felében. A devizaadósság arányára vonatkozó 30 százalékos felső korlát változatlanul érvényben marad – mondta Kurali Zoltán.
Nem módosít a kormány a hiánycélon
Varga Mihály kérdésre elmondta, a kormány nem kíván módosítani a hiánycélon. Folyamatosan monitorozzák a gazdaságot, amennyiben szükséges, akkor hoznak döntést, egyelőre erre nem látnak okot és indokot. Egy másik kérdésre elmondta, bíznak abban, hogy hamarosan az alapkamat is egy számjegyű lesz.
Ami a kamatkiadásokat illeti, a pénzügyminiszter szerint 2025-ben 800 milliárd forint megtakarítása lesz a költségvetésnek a csökkenő hozamoknak köszönhetően, Kurali ehhez annyit tett hozzá, hogy a GDP-arányos kamatkiadások a 3 százalékhoz lesznek közelebb.
Az uniós forrásokról elmondta Varga, hogy tévhit, hogy nem jönnek uniós források Magyarországra, idén 1700 milliárd érkezett, bár ezek még az előző ciklus forrásai. A kérdés sokkal inkább az, hogy az új ciklus forrásai mikor érkezhetnek meg, „vannak kedvező jelek” – utalt a 1,1 milliárdos előlegre a helyreállítási alapból.
