Hátat fordított a Közel-Keletnek a francia olajóriás: amíg tart a háború, leállítja a termelést – még ezen is nyerni tudnak
A TotalEnergies nem indítja újra közel-keleti termelését, amíg nem stabilizálódik a kereskedelem a Hormuzi-szoroson keresztül. A háborús helyzet miatt a cég kitermelésének jelentős része leállt, miközben az olajárak emelkedése ellensúlyozza a kiesést.
A francia a TotalEnergies egyértelmű üzenetet küldött a piacnak: addig nem tér vissza a Közel-Keletre, amíg a szállítás biztonsága nem garantált. A döntés középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, és amelyet a jelenlegi iráni háborús helyzet gyakorlatilag megbénított.
A kitermelés mintegy 15 százaléka jelenleg kiesik, egyszerűen azért, mert az olajat nem tudjuk biztonságosan elszállítani
– magyarázta Patrick Pouyanné, a vállalat vezérigazgatója a Reutersnek, kiemelve, hogy ez nem technikai, hanem geopolitikai probléma: hiába lenne kapacitás és kereslet, ha a tankerhajók nem tudnak áthaladni a térségen.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a vállalat nem rövid távra tervez. Pouyanné világossá tette: a termelés újraindítása két-három hónapot is igénybe vehet még akkor is, ha a szorosban helyreáll a rend. A globális olajpiac így hosszabb ideig érezheti a kiesés hatását.
Paradox módon a Total pénzügyi helyzete ennek ellenére stabil.
Az első negyedévben kifejezetten erős eredményeket jelentettek, amit részben a megemelkedett olajárak magyaráznak. A kínálati zavarok ugyanis felhajtják az árakat, így a kieső mennyiséget részben kompenzálja a magasabb bevétel. A cég ráadásul más régiókban növelte a kitermelést, így mérsékelni tudta a közel-keleti veszteségeket.
A kilátások azonban továbbra is bizonytalanok. A vezérigazgató szerint senki sem tudja, meddig tart a konfliktus, de az elemzői várakozások alapján 2026-ban is legalább 80 dolláros hordónkénti olajár lehet az átlag.
A történetnek van egy másik, hosszabb távú szála is. A TotalEnergies egyre nagyobb hangsúlyt fektet Afrikára, különösen Mozambikra. A vállalat szerint az ország akár „Afrika Katara” is lehet, köszönhetően hatalmas földgázkészleteinek. A cég célja, hogy felgyorsítsa az ottani cseppfolyósított földgázprojektet, amely 2029-re indulhat el.
Nem csak a TotalEnergies jár jól a közel-keleti válságon
Bár az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros blokádja súlyos ellátási zavarokat okozott, ami meredek olajár-emelkedéshez vezetett, a globális energiaóriások nemhogy kitartottak, de még erősödtek is a káosz közepette.
A TotalEnergies mellett az olyan nagy olajcégek, mint a BP, óriási profit- és árfolyam-emelkedést könyvelhettek el a magas árak és finomítói marzsok miatt, miközben Moszkva is jól járhat, mivel az orosz olaj iránt nőtt a kereslet a kieső közel-keleti szállítások pótlására. Az energiapiaci feszültség így egyszerre jelent globális kockázatot és jelentős üzleti lehetőséget azoknak, akik képesek kihasználni a hiányt és az árrobbanást.
Mutatjuk az olajválság királyait: ők ültek a trónra Putyinnal a közel-keleti konfliktus alatt – rakétaként lőtt ki az árfolyam
Továbbra is feszült a helyzet a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok blokád alá vette a Hormuzi-szorost, az olajárak továbbra is száz dollár környékén, a szakértők pedig kongatják a vészharangokat, de a káosznak vannak nyertesei is.
