Kiábrándító számokat produkált a magyar építőipar

Tavaly novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél – írja hétfői gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Majdnem ötödével csökkent a húzóágazat termelése

2023 novemberében az előző év azonos hónapjához képest:

• Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésében 2,5 százalékkal nagyobb volt a termelés. 

• A megkötött új szerződések volumene 60,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 186 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés oka közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződés volt.
• Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállományának volumene 21,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 15,6, az egyéb építményekre vonatkozóké 25,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A tavalyi esztendő tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 5,3 százalékkal csökkent.

Több száz milliárd forint hiányzik a magyar ingatlanpiacról

Ahogy azt a Világgazdaság korábban megírta, a hazai építőipari vállalkozások tevékenységét tavaly leginkább 

• a megrendelések elmaradása, 
• az infláció és 
• a szakemberhiány akadályozta. 

Ezek a cégek a szerződésmódosításokra, a nagy áremelkedések előtt kötött szerződések esetében az árkülönbözetek kifizetésére, a megrendelőkre, új szabályokra, olcsóbb finanszírozási lehetőségekre, jellemzően 5 százalék körüli hitelkamatokra vártak egész évben. A többség úgy gondolja, idén 50–80 százalék között lesz a bevétele a 2023-ashoz viszonyítva.

A lapunknak nyilatkozó Zentai Péter üzletember szerint az ingatlanalapokba elhelyezett vagyont átstrukturálták, pontosabban kivonták belőlük a pénzt. Úgy véli, hogy több mint 400-500 milliárd forint vándorolt át más szektorokba, és ezt a hiányzó összeget vissza kell csalogatni.

Többe kerül idén építkezni

Január elsején emelkedtek az útdíjak, új szakaszok kerültek be a tehergépjárművek fizetős rendszerébe, és nőtt a gázolaj jövedéki adója Magyarországon. Mindez nem hagyja érintetlenül az építőanyagárakat, amelyek a szállítás növekvő költsége miatt 2 százalékkal drágulnak, ezenkívül az infláció hatásával is számolni kell – vetítette előre Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke.

Juhász arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a 2 százalékos termékár-emelkedés addicionális hatásként értelmezendő, azaz hozzáadódik az építőanyagárak 2024-ben várható természetes emelkedéséhez.

Ez a kereskedők szerint leginkább egy inflációkövető áremelkedés lehet, melynek zöme már az első negyedévben megvalósulhat, lévén egyre több szállító jelzi kereskedelmi partnerei felé 5–10 százalékos áremelési szándékát.