Londoni elemzők: a brüsszeli fenyegetőzés hatására lett óvatosabb a jegybank
A magyar jegybank (MNB) döntése, hogy a lazítás ütemének felgyorsítása helyett ma ismét 75 bázisponttal (10,00 százalékra) csökkenti alapkamatát, valószínűleg nagyrészt a kormány és az EU közötti feszültségek közelmúltbeli fokozódásának köszönhető – írják gyorselemzésükben a Capital Economics szakértő, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülésén a vártnál kisebb mértékben csökkentette az alapkamatot.
Még ha ezek a feszültségek enyhülnek is, úgy gondoljuk, hogy a monetáris lazítás mozgástere idén korlátozottabb, mint azt a legtöbben gondolják
– jegyzi meg a londoni cég, hozzátéve, hogy a Refinitiv által múlt héten megkérdezett elemzők többsége arra számított, hogy az MNB a mai ülésen 100 bázispontos kamatcsökkentéssel gyorsítja az enyhítés ütemét.
A hét végi jelentések, amelyek szerint az EU befagyaszthatja Magyarország uniós forrásait, ha Magyarország megvétózza a blokk Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagját, valószínűleg megmagyarázzák, hogy az MNB miért döntött ismét egy kisebb, 75 bázispontos kamatcsökkentés mellett
– állapítják meg. Ezzel együtt szerintük nem világos, hogy az EU fenyegetése rákényszeríti-e Magyarországot arra, hogy az e heti EU-csúcson elfogadja az Ukrajnának szánt segélycsomagot. A forint korlátozott esése (amely a mai ülés előtt csak mintegy 1 százalékos volt) arra utal, hogy a befektetők a jelek szerint arra számítanak, hogy Magyarország engedményeket tesz. Ha ez nem történik meg, lehetséges, hogy a forint újabb nyomás alá kerül, és az MNB-nek a jövőben lassítania kell a monetáris lazítás ütemét.
„Egyelőre az az alapfeltevésünk, hogy Magyarország valószínűleg valamilyen kompromisszumra jut az EU-val. Ebben a forgatókönyvben úgy gondoljuk, hogy az MNB valószínűleg ragaszkodni fog a 75 bázispontos kamatcsökkentéshez a következő néhány ülésén, mivel az infláció tovább mérséklődik”– vélekedtek az elemzők.
