Orbán Viktor miniszterelnök döntésének megfelelően 2024. január 1-jétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét. Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárások szerint hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (például a az űriparfejlesztés és a turizmus területén) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a helyreállítását – jelezte az átnevezett tárca első közleményében, amelyet eljuttattak a Világgazdaságnak.
Fotó: Mónus Márton / MTI
2023 az inflációcsökkentés éve volt, a kormány egy számjegyűre szorította vissza az inflációt, ráadásul a gazdaságban is egyre több reményt keltő és biztató eredményt lehetett azonosítani a hatékony intézkedéseknek köszönhetően. A harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a sőt az unióban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság.
A kormány novemberre 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, ami decemberre 6 százalék körülire csökkenhetett,
szeptembertől újra nőnek a reálbérek, megszűnt az ikerdeficit, és töretlen a bizalom a magyar gazdaság iránt.
A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében további intézkedésekre van szükség.
A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, a mostani európai válság ugyanis nem elmúlik, hanem kormányzati eszközökkel le kell küzdeni.
A GDP növekedését úgy lehet hosszú távon is magas szinten tartani, ha Magyarország minden növekedési tartalékát kiaknázza, támogatja és fejleszti az olyan stratégiai ágazatokat, mint például a logisztika, az elektromos járműipar, a hadiipar vagy az élelmiszeripar, továbbá elősegíti a magyar nemzeti bajnokok megerősödését.
A gazdasági növekedés helyreállításához ezért legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni, amelyek a következők.
- Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, és oldani kell az óvatossági motívumot.
- Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramot fog kidolgozni, ami jövő év elején el is indulhat.
- Harmadik lépésként tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást. El kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. Ennek érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni.
Mindezen célok elérése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium új és innovatív intézkedéseket fog kidolgozni a kormány számára, mindemellett továbbra is segíti a vállalkozásokat az olyan célzott programokon keresztül, mint a Széchenyi Kártya Program, a 200 milliárd forinttal újrainduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a közel hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program.
A csúcsminiszter szerint az leszorítása után a növekedés helyreállítása jönAz infláció év végére hat százalék körülire csökkenhet, jövőre pedig újra dinamikusan, négyszázalékos ütemben növekedhet a gazdaság – erről beszélt videóüzenetében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Azt is hozzátette, hogy jövő év elején új hitelprogram indulhat. |
