A háztartások pénzügyi adatai címmel jelentetett meg elemző tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely az európai országok háztartási szektorának vagyoni helyzetét hasonlítja össze a háztartási vagyonfelmérések alapján. A kiadványból kiderül, hogy vagyoni helyzetüket tekintve a kelet-közép-európai országoknak még nem sikerült felzárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, azonban a háztartási gyarapodása számottevő, és a szektoron belüli különbségek mérsékeltek maradtak.
A háztartások pénzügyi adatai című statisztikai kiadvány a 2017-ben megjelent A háztartási szektor pénzügyi megtakarításai mikro- és makrostatisztikai adatok alapján című kötet folytatása. Az előző kiadványhoz még csupán az első, 2014. évi felmérés adatai álltak rendelkezésre, a bemutatott jelenlegi összegzésben viszont a 2017. és a 2020. évi felmérés eredményei is megjelennek.
Az európai országok háztartási szektorának vagyoni, illetve jövedelmi helyzetét összehasonlítva a nemzeti számlák adatai alapján feltűnik, hogy a vagyoni különbségek az országok között sokkal nagyobbak, mint a jövedelmi különbségek. Nagyon különböző a szektor vagyonának összetétele is az egyes országokban, és nincs egységes recept arra vonatkozóan, hogy mitől nagy vagy kicsi a háztartások vagyona. Egyes fejlett országokban a pénzügyi eszközök magas értéke teszi naggyá a vagyont, más országokban viszont a nem pénzügyi eszközök értéke kiemelkedő.
A nagy lakossági pénzügyieszköz-állománnyal rendelkező országokban a biztosítási és nyugdíjtartalékok, illetve a típusú befektetések értéke magas.
Magyarországon minden szempontból kiegyensúlyozott a lakosság vagyonának összetétele. A vagyon mintegy 60 százalékát a nem pénzügyi eszközök adják.
A pénzügyi eszközök közül európai viszonylatban kiemelkedő a készpénz és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (főként állampapírok) tartása, de a befektetési jegyek és a részesedések értéke is jelentős. Magyarország a háztartások GDP-arányos bruttó vagyonát tekintve az európai országok középső és alsó harmadának a határán helyezkedik el, ugyanakkor a háztartások tartozásai a legkisebbek között vannak Európában.
A kelet-európai országokban a lakosság GDP-arányos vagyona jellemzően kisebb (160–350 százalék), mint a nyugat-európai országokban (400–700 százalék), ugyanakkor nagyobb a saját tulajdonú lakásban lakó háztartások aránya (90 százalék körüli). A saját ingatlan a legfontosabb vagyontárgy ezekben az országokban, mégsem mutatkozik ez meg a háztartási szektor vagyonának nagyságában és a reáleszközök magas arányában, hiszen az ingatlanok értéke nemzetközi összevetésben alacsony. Viszont a saját lakás, az ingatlantulajdon elterjedtsége hozzájárul a vagyoni különbségek alacsony szintjéhez az országon belül.
Magyarországon a háztartások legnagyobb vagyonú 10 százaléka a szektor vagyonának 51 százalékát birtokolta 2020 végén.
A hazai befektetők körében az elmúlt év sztárbefektetései egyértelműen az inflációkövető állampapír-termékek voltak , aminek látványos koncentráció lett az eredménye: Prémium Magyar Állampapírokban már több mint hétezermilliárd forintot tartanak a magyarok. Az dinamikus csökkenése, a kamatkörnyezet enyhülése és az ingatlanbérleti díjak emelkedése ugyanakkor együttesen hamarosan elég lehet ahhoz, hogy ismét az ingatlanpiacra terelje azoknak a befektetőknek egy részét, akik eddig az állampapírokat favorizálták.
