A mindig is változott, de ez a folyamat manapság jelentősen felgyorsult – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke A munkaerőpiac jövője a pénzügyi szektorban elnevezésű konferencián.

Fotó: Zováthi Domokos / Világgazdaság

A jegybank alelnöke felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatóknak nagyobb rugalmasságot kell mutatniuk, ha magas minőségű munkaerőt szeretnének alkalmazni. A dolgozni vágyók oldaláról azt tapasztalják, hogy az idei évben felértékelődött a munkaadó stabilitása, a juttatási rendszer, illetve a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó kompenzáció kiszámíthatósága és a különböző hozzájárulások, akár albérlethez való hozzájárulás. Azt tapasztalják, hogy szintén nagyon fontos elvárás a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása, ez kiemelt szempont a szektorban állást keresők között.

Kandrács Csaba azt is kiemelte, hogy a munkáltatók nemcsak a pénzügyi szektorban és nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon is versenyeznek a munkavállalókért. „Kész” munkavállalót nagyon nehéz találni, emiatt elment a fókusz a „potenciál” irányába. Felhívta a figyelmet, hogy a mentoringrendszer ezért is fontos, hogy a vállalatok ki tudják neveli a munkaerőt.

De nemcsak kinevelni kell, hanem meg is tartani

– hangsúlyozta.

Mint mondta, ezek a globális változások a jegybankban is megmutatkoznak. Nekik is szükségük van magasan kvalifikált munkatársakra, és ezért olyan szakmai műhelyeket, munkahelyet alakítanak ki, hogy meg is tudják őket tartani.

Bejönnek az új technológiák, az új szakmák

Ahogy fejlődik a technológia, olyan új fogalmak jelentek meg, mint a digitalizáció, automatizáció, robotika és mesterséges intelligencia – ezeket meg kell tanulni alkalmazni. Amellett, hogy a modernizáció adta lehetőségek a termelésben segíteni fognak, az MNB alelnöke felhívta a figyelmet, hogy ettől függetlenül az emberre mindig szükség lesz. A kreativitás, empátia, problémamegoldó képesség: ezek olyan tulajdonságok, melyeket a gépek nem tudnak pótolni, és kulcsfontosságúak maradnak a munkahelyi sikerek elérésében.

Arról is beszélt, hogy amikor átalakul egy piac, az oktatás szerepe felerősödik, a munkáltatóknak pedig ki kell venniük ebből a szerepüket.

A Magyar Nemzeti Bank biztosítani tudja az élethosszig tartó tanulást: Kandrács kiemelte vezetői programjukat, az Ezerarcú MNB sorozatukat. Hozzátette, hogy számtalan egyéb programjuk van, melyek a kollégák fejlődését vagy éppen kikapcsolódását szolgálják, mert

a munkavállalók fizikai és lelki egészségére is oda kell figyelni.

A rengeteg ülőmunka miatt ez nagyon fontos, ezt hivatott támogatni a jegybank sportköre, amelyben már 17 szakosztály közül válogathatnak a dolgozók.

Távmunkára is van lehetőség heti két napban. Muszáj dolgozni egyfajta márkaépítésen is, hogy az álláskereső megítélésében vonzó munkahely legyen a jegybank, mert ez ad lehetőséget a további kiváló munkaerő bevonzására és megtartására – zárta előadását a jegybank alelnöke.

Ezek a magyar vezérigazgatók legnagyobb félelmei

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR-tanácsadási vezetője Kulcsmunkaerő bevonzása és megtartása a pénzügyi szektorban című előadásában elmondta, hogy a legnagyobb kitettséget továbbra is az infláció, a munkaerőhiány és a gazdasági ingadozás jelenti. Kutatásukból kiderült, hogy az előbbi problémák mellett a magyar vezérigazgatók félelmei között található még a geopolitikai konfliktus, a kiberkockázat, az egészségügyi kockázat, a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség. Mindemellett a optimisták is:

a hazai cégvezetők 60 százaléka számít a magyar gazdaság gyorsulására 2024-ben.

A tanácsadási vezető beszélt az úgynevezett legfrissebb megatrendekről is. Ezek közül a legerősebb a digitalizáció hatása a munkaerőpiacra, mivel a munkaerő-állományra is hatással van. Másik ilyen trend a munkaerőhiány, tíz évvel ezelőtt például még egyértelmű volt, ki interjúztat ki egy állásra jelentkezésnél, manapság ez nem mindig egyértelmű. Hangsúlyozta, azért a pénzügyi szektor magasan képzett munkavállalói lehetnek csak ilyen magabiztosak. Az is változóban van, ahogy a mindennapi munkavégzés átalakult: a távmunka egy ideig alapelvárás volt, mára azonban egyre több munkahely kéri a dolgozóit, járjanak be a hétköznapokon az irodába. 

Fotó: Zováthi Domokos / Világgazdaság

Az a tapasztalata, hogy azok a szervezetek, ahol teljesítményalapú, bizalmi kultúra van, azaz mindenki tudja, mi a feladata, vannak mérőszámok, amelyekkel lehet ellenőrizni a teljesítményt, a hibrid munkába járás továbbra is fenntartható.

Előadásában arról is beszélt, hogy a pénzügyi szektor iránt érdeklődőknek ezek a legfontosabb elvárások, amikor állás után néznek a piacon:

  1. Alapbér
  2. Túlóra-kifizetés
  3. Bónusz
  4. Karrierlehetőségek
  5. Továbbképzési lehetőségek
  6. Magánélet tiszteletben tartása
  7. Jóllétet, kényelmet támogató munkakörnyezet
  8. Értelmes, értékteremtő munka
  9. Támogató, együttműködő csapat
  10. Munkahely biztonsága

A rendezvény egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Reguly Márta, Sándor Márk István, a Magyar Nemzeti Bank Humánerőforrás-menedzsment igazgatóságának igazgatója, Bertalan Imre, az OTP Bank Humánerőforrás Gazdálkodási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora értekezett a szegmens legaktuálisabb trendjeiről.