Két megállapodást ír ma alá Svédország és Magyarországon, hangzott el Ulf Kristersson svéd kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdte a beszédét, hogy rendkívül érdekes, izgalmas és eredményes megbeszélésen vannak túl egy hosszú folyamat után, ezen régóta dolgoznak a kormányfővel. Hangsúlyozta, hogy sikerült tisztázni a szándékokat. A magyar külpolitika alapelve, hogy barátokat kell gyűjteni, ezért minden országgal arra törekszünk, hogy keressük azokat a pontokat, ahol együtt tudunk működni.
Ritka alkalom, hogy svéd miniszterelnök jár Magyarországon. Felidézte, hogy higgad barátja volt Magyarországnak Svédország, amikor 1956-ben a magyarok menekültek oda. Nemcsak ellátást, befogadást kaptak, hanem otthont is. „Hálásak vagyunk a svédeknek, hogy a segítségünkre siettek” – tette hozzá.
A magyar kormányfő felidézte, hogy Svédország döntő partner volt, amikor Magyarország EU csatlakozásáról tárgyaltak. Ugyan gyors folyamatban bíztak, de nem volt az, és volt olyan, aki a gyorsabb befogadás mellett érvelt, ilyen volt Svédország is, az áttörést is a svéd elnökség érte el.
A jelen is jól néz ki
– mondta a kormány arról, hogy a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolata egyre erősebb. Együttműködés van a két ország között a nukleáris energia kérdésében, itt együttműködnek a brüsszeli arénában. Ráadásul van svéd szereplő Paks bővítésében. „Ez mind szép és jó, de nem erről volt szó ma”, jegyezte meg.
Eljött a pillanat, hogy meghosszabbítsuk a Gripen-szerződéseket és további néggyel bővítsük.
Ennek szerinte a megváltozott biztonságpolitikai helyzetben különös jelentősége van. Ezen felül megállapodtak arról, hogy a logisztikai szerződéseket is meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzésre is. Amit a miniszterelnök igazán fontosnak tart, hogy létrejött egy megállapodás, aminek jegyében egy mesterséges intelligencia központot nyitnak közösen, és megkezdik az együttműködést a kutatás-fejlesztés területén.
Az uniós ügyekről is volt szó, különösen, hogy Magyarország adja hamarosan az EU elnökségét, korábban pedig Svédország töltötte be, amit a kormányfő szerint a svédek kiválóan láttak el. A magyar és a svéd elnökség prioritásait összeegyeztették olyan kérdésben, mint a közös biztonság-és védelempolitika. Egyetértettek abban, hogy az illegális migráció megfékezésében együtt kell dolgozniuk.
„Nagyon jó beszélgetést folytattunk”
Nagyon jó beszélgetést folytattunk, mondta a svéd kormányfő, hozzátéve, hogy a párbeszéd konstruktív volt. A hadiipari együttműködésről azt mondta, hogy nagyon üdvözli ezt az együttműködést,
ez egyszerre jó Svédországnak és Magyarországnak
Azt mondta, nagyon fontos, hogy a magyar Gripenek védik a balti légteret. A két ország gazdasági kapcsolatáról is beszéltek, 180 svéd cég működik Magyarországon, akik majdnem 70 ezer embert foglalkoztatnak.
Megemlékezett a Nobel díjas magyarokról is, akik Svédországban vették át nemrégiben a Nobel-díjat.
Nem értenek egyet mindenben, de hangsúlyozta, azokon a területeken, ahol van tere az együttműködésnek, ott ezt ki kell használni. Szerinte sok közös pont van a két ország között.
Köszönöm, hogy meghívott, köszönöm ezt a nagyon fontos megbeszélést
– fogalmazott Ulf Kristersson.
Miért változott meg a magyar kormány álláspontja NATO-ügyben?
Orbán szerint stabil alapok kellenek egy a katonai szövetségben, ahol szükség a van a kölcsönös bizalomra. Szerinte ez nem arról szól, hogy megváltozott a véleményük, hanem ez egy folyamat volt. A NATO-tagság a Gripenekért cserébe nem korrekt párhuzam, volt korábban is együttműködés a két ország között, de ez megkopott. „Egy védelmi megállapodás megkötése sokat segít a két ország viszonyának rendezésében” – ismerte el Orbán Viktor.
Ulf Kristersson is egyetért a magyar kormányfővel abban, hogy ahol lehet működjenek együtt. Bár Svédország sok kérdést másképp lát, mint Magyarország, ugyanakkor hangsúlyozta, tiszteletben tartják egymás véleményét.
Mit tartalmaznak a hadimegállapodások?
Orbán szerint Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fenntartja a légvédelmi képességét, dönthettek volna másképp is, de a katonák véleményére hagyatkozva döntöttek így. Korábban nem volt pénz arra, hogy az összes eszközt megvegyék, de most van erre lehetőség. Ezzel a NATO iránti elköteleződésünk is megerősödik. A magyar hadiipar nem tart ott, ahol a svédek, náluk magas színvonalú teljesítmény figyelhető meg, de Magyarország is elkezdett ezen az úton haladni. Szerinte az egész hadiipar beillesztése a nemzetgazdaságba egy olyan tudás, ami a svédeken keresztül megszerezhető.
