Tavaly 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők, ez alig kétharmada az előző évi rekord összegű 4590 milliárd forintnak, az eljárások száma azonban minimálisan emelkedett – mondta Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kedden a tavalyi évet értékelő sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A magyarországi ajánlatkérők 2023-ban 7964 közbeszerzési eljárást folytattak le, amely 70 darabbal haladja meg az előző évit. A közbeszerzési összérték visszaesését az építőipari beruházások csökkenése okozta, ezek értékben több mint 66 százalékkal 910 milliárd forintra estek, az eljárások száma azonban csak minimálian csökkent, 2975 darabról 2918-ra.
A beszerzési tárgyak szerinti megoszlásban, darabszámban az építőipari beruházások adták az összes közbeszerzés 36,7 százalékát.
Az eljárások valamivel több mint egyharmada (35,3 százalék) volt árubeszerzés, ugyanakkor az értéket tekintve e kategória aránya az előző évi kétszeresére, az összes megrendelés 41 százalékára nőtt. A közbeszerzési eljárások számának 28,0 százalékát, értékben a negyedét adták a szolgáltatásmegrendelések tavaly – sorolta Kovács László.
Kiemelte: a mikro-, kis- és közepes vállalkozások továbbra is jól teljesítenek a hazai közbeszerzéseken. A gazdasági nehézségek ellenére 100 eljárásból 80-at (80,3 százalék) a kkv-k nyertek el, értékarányosan részesedésük 58,2 százalékra emelkedett az előző évi 50,1 százalékról. Ugyanakkor a kis cégek által elnyert közbeszerzések értéke a piac visszaesésével párhuzamosan a 2022-es 2302 milliárd forintról 1669 milliárd forintra csökkent.
A közbeszerzéseknél megvalósuló verseny intenzitását mérő mutatók közül a hirdetmény nélküli tárgyalásos (hnt) eljárások száma 2023-ban 251-re nőtt az előző évi 208-ról, de hosszú távon beleillik a 2015 óta tartó csökkenő trendbe, amikor még 3000 ezer felett volt a számuk – derül ki a hatóság éves jelentéséből. Az uniós eljárásrendű egyajánlatos szerződések az összes eljárás 33,4 százalékát tették ki az előző évi 34,6 százalék után, összegben viszont az arányuk közel 20 százalékponttal, 15,6 százalékról 34,6 százalékra emelkedett. Az utóbbi változást az energiahordozók piacán a beszerzési források szűkülésével magyarázta az elnök.
Tavaly átlagosan 7,6 ajánlat jutott egy közbeszerzési eljárásra, vagyis egy eljárás esetén mintegy 8 ajánlatból lehetett kiválasztani a legjobbat.
Ez az érték meghaladja az elmúlt öt év 6,6 darabos átlagát, ami szintén a közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet erősödését jelzi. A Közbeszerzési Hatóság elnöke az ellenőrzésről szólva kiemelte: tavaly 27 316 darab hirdetményre rekordszámú, 28 441 hiánypótlási felhívás jutott. A hatóság 100 alkalommal ellenőrizte közbeszerzések jogszerű teljesítését, összhangban éves ellenőrzési tervével. A lefolyatott ellenőrzések 46 százaléka építőipari beruházásokat, 29 százaléka árubeszerzést, 25 százaléka szolgáltatásmegrendelést érintett.
Tavaly csökkent a hatóság által kezdeményezett jogorvoslatok száma, ezzel ellentétesen viszont több eljárást indítottak gazdasági szereplők, ami a piaci verseny intenzitását jelzi – fogalmazott Kovács László. Összességében a jogorvoslatok száma tavaly 12 százalékkal, 598-ra emelkedett, a kiszabott bírság összege a 2022-es 734 millió forintról 630 millió forintra csökkent.
Az 2014-ben dolgozta át a közbeszerzésre vonatkozó irányelvét a hatékonyság növelése miatt, az Európai Számvevőszék viszont most elégedetlen a közbeszerzésekkel, szerintük hiába a jó szándékú tervek, azokból semmi sem valósult meg. Lassúak és körülményesek az eljárások, ezáltal a közvetlen odaítélések száma nőtt, nem pedig a verseny, amely színvonalasabbá és főleg olcsóbbá tehetné a projekteket.
