„Egyértelműen a gazdasági növekedésre van szükség ahhoz, hogy a költségvetési deficit fenntarthatóan csökkenni tudjon az adóbevételek gyarapodásán és az automatikus stabilizátorokon keresztül” – írja a VG-n Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
A gyorsan változó körülményekhez igazodva a kormány többször is módosította a költségvetési tervet. A költségvetési hiánycél 2022 végén a 3,9 százalékára, 2023. októberében 5,2 százalékára módosult, de az előzetes adatok alapján megközelíthette a GDP 6 százalékát.
A tervezettnél rosszabbul alakuló költségvetési egyensúly döntő mértékben külső sokkhatásokra vezethető vissza.
A büdzsé ehhez részben extraprofitadókkal, részben beruházások elhalasztásával és részben az eredeti tervnél magasabb hiánnyal alkalmazkodott. A külső sokkhatások ellensúlyozására azonban a kormány jó okkal nem vezetett be a lakosságot közvetlenül érintő megszorításokat és versenyképességet rontó általános adóemeléseket sem. Mivel a kiadások jelentős része előre meg van határozva, azok jelentősebb csökkentésére nincs mozgástér.
Suppan Gergely szerint
„Az év eleji béremelések és az idén várhatóan markánsan növekvő reálbérek hozzájárulhatnak a fogyasztás élénküléséhez, amihez szükséges a háztartások óvatosságának további enyhülése is. A célzott állami támogatások, csökkenő kamatok, valamint a javuló belső keresleti feltételek a beruházások fordulatát segíthetik. Az év során üzembe álló működőtőke-beruházások szintén javítják az idei növekedési kilátásokat.”
Az iparban, az építőiparban és a szolgáltatási ágazatok többségében azonosítható a kapacitások kihasználatlansága, azaz a gazdaság biztosan a potenciális kibocsátás alatt teljesít, ami egyúttal elmaradó adóbevételeket és a tervezettnél nagyobb államháztartási hiányt eredményez.
Emiatt hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat, ami nem csak csírájában fojtaná el a kibontakozó helyreállást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okozna.
Ráadásul a megszorításokkal újra a családok, a magyar vállalkozások járnának rosszul – összegzi a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza.
