„Várakozásaink szerint 2023 negyedik negyedévében kismértékben éves és negyedéves bázison is növekedhet a volumene. Termelési oldalról csak a mezőgazdaságtól várjuk a GDP erősítését, míg a többi szektorban (ipar, építőipar, szolgáltatások) bekövetkező lassulás a magyar gazdaság teljesítményét negatívan érintheti” – mondta a Világgazdaságnak Huber Judit, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője a szerdán érkező GDP-adatokat megelőzően.
Hozzátette: felhasználási oldalról a beruházások erőteljes csökkenése fogja vissza a GDP-növekedését, míg a nettó bővülése pozitív hatást gyakorol a bruttó hazai termék alakulására.
A belső fogyasztás (végső fogyasztás) esetében szintén kismértékű javulására számítunk a negyedik negyedévben, ami az előző időszak gyengébb eredményei után bizakodásra adhat okot
– vélekedett a közgazdász, és kiemelte, hogy 2023 negyedik negyedévében kismértékben javultak mind a lakossági, mind a vállalkozási várakozások, amit a Századvég konjunktúraindexének folyamatos javulása is alátámaszt. A jegybanki célsávba kerülő szintén meghatározó tényező, hiszen a várakozásoknál magasabb reálbérnövekedés erősítheti a belső fogyasztás fokozatos javulását. A következő évi növekedést támogatja a kamatkörnyezet normalizálódása is, aminek köszönhetően a piaci alapú hitelezés jelentősen erősödhet – mondta a Századvég Konjunktúrakutató elemzője.
Míg éves alapon 1,2 százalékos, negyedéves bázison pedig 0,9 százalékos a GDP-bővülésre, addig 2023 egészében 0,6 százalékos recessziót valószínűsít.
Ahogy előzőleg elemzői konszenzusunkban írtuk, szolid növekedésre lehetett képes az év végén a magyar gazdaság, miután egyre több jel utal arra, hogy megakadt a kilábalás folyamata. A német és francia gazdaság és vele együtt az európai külső kereslet problémái egyre inkább hatással vannak a magyar gazdaságra is az ipari exporton keresztül.
