A pedagógusok bérének emelésére megy az Európai Uniótól kapott kétmilliárd euró jelentős része

A Magyarország számára legutóbb megítélt 2 milliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára is – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az EU-források 2024 című Portfolio-konferencián szerdán Budapesten, hangsúlyozva: ma már nem az a kérdés, hogy mikor érkeznek az európai uniós források, hanem az, hogy mennyi érkezik és „mire használjuk”.

Emlékeztetett: a legutóbb megítélt plusz 2 milliárd euró az eddig megítélt és utalásban lévő 10,2 milliárd euróhoz társul, „tehát most már 12,2 milliárd eurónyi fejlesztési forrással számolhatunk”.
A miniszter leszögezte, „ha változó mértékben is, de egyértelműen nyertesei vagyunk az európai uniós tagságnak (…), a számok önmagukért beszélnek”. 

Még most sincs 100 százalékig elszámolva a 2014–2020-as időszak, de a legfrissebb adatok alapján az élen vagyunk az európai uniós tagállamok között az európai uniós források felhasználásában – mondta. Megjegyezte, a számokból is látszik: Magyarországnak érdemes pénzt adni, mert azt jól, hatékonyan és eredményesen használja fel. 

– fejtette ki.

Megemlítette, hogy az operatív programok már javában a megvalósulás útján haladnak, van olyan operatív program, amelynek már csaknem a felét kiírták, és az összegeket meg is ítélték. Ilyen a TOP Plusz például, de a Ginop Plusznál is várható a következő időszakban egy nagyon nagy kiírási hullám, éppen azért, hogy a gazdaságnak újabb lendületet lehessen adni. 

Emlékeztetett, hogy Magyarország helyreállítási tervének támogatási része 2300 milliárd forint, a hitel része pedig az a 2800-2900 milliárd forint körüli összeg, amelyet kedvezményes kamattal kell visszafizetni. Az ezekből megvalósuló projekteknek 2026. nyár végéig el kell készülniük és üzemelniük kell, tehát „óriási nyomás alatt lesz rövidesen a magyar gazdaság a kivitelezést tekintve is”. Hozzátette, nagy programok indulnak, jelentős mértékben energetikai programok, olyanok, amelyek túlnyomó többségben az építőipar számára is „komoly löketet jelentenek”.

A hároméves csúszásról azt mondta Navracsics Tibor: „Idegesítőnek tűnik, hiszen mi valójában már 2021. január elsején kezdtük volna a megvalósítását az európai uniós projekteknek, ugyanakkor még így is az eredeti ütemterv szerint tudtunk és tudunk most is haladni, hiszen ez az újabb 2 milliárd euró, amelyhez hozzájutottunk, ez is az ütemterv szerint megy”. 

Egyértelműnek nevezte a kapcsolatot a városiasodottság és a fejlettség, illetve a versenyképesség között is, és hangsúlyozta, mivel Magyarország lakosságának több mint fele van kapcsolatban a fővárossal, Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából.

A tervek szerint csaknem 700 milliárd forintnyi energiahatékonysági, víziközmű- és szennyvízhálózat-fejlesztési, 645 milliárd árvízvédelmi, katasztrófakockázat-csökkentési, 430 milliárd digitális fejlesztési, 416 milliárd kis- és középvállalkozási, hitel- és vállalkozásfejlesztési, 252 milliárd kutatás-fejlesztés-innováció, 57 milliárd természetvédelmi, 30 milliárd lakhatási és szociális szolgáltatási és 23 milliárd közlekedésbiztonsági pályázat kiírását tervezik – közölte.