BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csökkentek Magyarországon a reálbérek? Akkor mit szóljanak a csehek és a szlovákok?

Közzétették a régiós országok statisztikai hivatalai a tavalyi béradatokat, amelyek alapján beigazolódott a korábbi feltételezésünk: a magyar fizetések vészelték át a legjobban a megélhetési válságként aposztrofált két évet. Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarországon kolbászból lenne a kerítés, de öröm az ürömben, hogy korántsem olyan katasztrofális a helyzet, mint amitől korábban tartani lehetett.

Magyarországon 2023-ban 2,9 százalékkal csökkentek a reálbérek, amely egyáltalán nem néz ki jól, ám erősen árnyalja a képet, ha az előző évi 2,6 százalékos reálbér-emelkedést is hozzáadjuk. Tehát ha az elmúlt két év inflációs sokkját együtt nézzük, akkor nagy átlagában stagnált a fizetések vásárlóereje idehaza. Fontos hangsúlyozni, hogy nem azt akarjuk mondani, ne szenvedték volna meg a magyar háztartások az elmúlt időszakot, hiszen például az alacsony keresetűeket sokkal jobban sújtották az áremelések, mint ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számaiból kitűnik. Ettől azonban még tény marad, hogy a visegrádi országokban sokkal durvább összeomlást láttunk a fizetések vásárlóerejét illetően. 

Fotó: ATTILA KISBENEDEK

A reálbérek esése vezethetett a Morawiecki-kormány bukásához

A visegrádi országok között a magyarok után a lengyelek vészelték át a legjobban az elmúlt két évet. Lengyelországban a 2022-es 2,1 százalékos csökkenés után tavaly már 1,1 százalékkal növekedtek a reálbérek. Ezzel együtt a tavalyelőtti reálbércsökkenés így is negatív rekordnak számít a közép-európai régió vezető gazdaságában, ahol még a 2008–2009-es válság alatt is emelkedett a fizetések értéke. A mostani válság során először 2022 májusában négy hónappal korábban, mint nálunk regisztrálta a lengyel statisztikai hivatal a reálbérek zsugorodását, amely 16 hónapig, egészen 2023 augusztusáig kitartott. 

Nem kockáztatunk tehát nagyot, ha azt mondjuk, a gazdasági nehézségek is szerepet játszottak abban, hogy tavaly ősszel az általános parlamenti választásokat elbukta a nyolc éve regnáló Jog és Igazságosság párt vezette kabinet.

Ettől függetlenül azért a bérek így is dinamikusan nőttek: 2023-ban például 7155 zloty volt az átlagos bruttó kereset Lengyelországban, ami 85 zlotys árfolyam mellett 608 175 forintnak felel meg. Ez egy év alatt 12,5 százalékos növekedés (az infláció közben 11,4 százalékos volt).

2012 után csökkentek ismét a reálbérek Magyarországon.

Több mint tíz százalékkal csökkent a fizetések értéke Csehországban

Folytatódott közben a cseh dráma: a 2022-es 8,1 százalék után tavaly 2,8 százalékkal esett az országban a fizetések értéke, miután a 7,6 százalékos bérdinamika nem tudta követni a 10,7 százalékos inflációt.

Így két év alatt majd 11 százalékkal értéktelenedtek el a fizetések, ami az egyik legdrámaibb visszaesés a modern kori Csehország történetében

Fontos kiemelni, hogy míg nálunk a reálbérek a 2021-es, a cseheknél jelenleg a 2017-es szinten vannak.

Ami pedig a pontos kereseti adatokat illeti, 42 658 korona volt az átlagos havi bruttó bér a tavalyi harmadik negyedévben (639 870 forint). Mivel az elmúlt időszakban a magyar keresetek sokkal erősebben nőttek (két év alatt majd 34 százalékkal, szemben az ottani 12-vel), így csökkent a két ország bruttó fizetései közötti korábbi bő százezer forintos különbség. Magyarországon tavaly egyébként 571 200 forint volt a bruttó átlagkereset.

Hiába az euró, az sem jelent védelmet az infláció ellen

A visegrádi országok között az egyedüliként eurót használó Szlovákiában a fogyasztói árak még mindig két számjegyű növekedést mutattak 2023-ban az előző évhez képest: a 10,5 százalékos infláció a Szlovák Köztársaság fennállása óta eltelt 30 évben a negyedik legmagasabb érték volt. De így is jobb volt a helyzet tavaly, mint 2022-ben, amikor a magas infláció miatt 4,5 százalékkal csökkent a bérek értéke. A nagy bérnövekedés megtette aztán a hatását, így az év végén már ott is emelkedtek a reálkeresetek. 

Északi szomszédunknál a bruttó átlagbér a harmadik negyedévben 1403 eurót (385 eurós árfolyamon számolva 540 155 forint) tett ki, a reálbérek pedig 2,5 százalékkal csökkentek. 

Ugyan az utolsó negyedévről még pontos adat nincs, de jó eséllyel az év végén már ott is beindult a reálbérek emelkedése, így végeredményben 2023-ban már stagnálhattak a fizetések. Ami Lengyelországban igaz, az itt is: Robert Fico tavaly októberi győzelmében érdemi szerepet játszhatott, hogy Szlovákiában több mint két éven keresztül, 2021 augusztusától egészen 2023 októberéig estek a reálbérek.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.