Már csak a közel nulla energiaigényű új lakóépületek kaphatnak használatbavételi engedélyt
Az idei építkezési szezonban látjuk a gyakorlatban megvalósulni a 2023 év végi szabályozást, melynek alapján csak a közel nulla energiaigényű új lakóépületek kaphatnak használatbavételi engedélyt – mondta a Világgazdaságnak a BACHL Kft. értékesítési vezetője, Várady Gyula. Hozzátette: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló, tavaly novemberben élesített kormányrendelet kihívások elé állítja a hazai építőipar szereplőit. „Mostantól még inkább az energiatakarékosság és a modern hőszigetelési technológiák kerülnek a fókuszba, ez jelentősen átalakítja az építkezési gyakorlatot Magyarországon. A szabályozásváltozás pedig ráirányítja a figyelmet az olyan modern hőszigetelő anyagokra, melyekkel helyet takaríthatunk meg – akár a telken, akár a belső térben. Ez a mai négyzetméteráraknál milliós spórolást is jelenthet” – mutatott rá a szakember.
Korszerű hőszigetelés: akár 40-50 éven keresztül is védelmet nyújthat
Kiemelte: a hőszigetelési megoldások választéka széles, ám nem mindegyik felel meg egyformán a közel nulla energiaigényű épületek szigorú követelményeinek. A választás során ugyanis figyelembe kell venni
- a felhasználási területet,
- az anyagok hővezetési tényezőjét, tartósságát és nem utolsósorban
- az előbbi környezetre gyakorolt hatását is.
A korszerű hőszigetelések lehetővé teszik a vékonyabb, de a hagyományos polisztirol- vagy kőzetgyapot szigeteléssel megegyező hatékonyságú megoldások alkalmazását, és akár 40-50 éves távlatra is biztos megoldást jelentenek – magyarázta „színes” termékpalettájukra utalva.
A hőszigetelés ugyanakkor nem csupán a fűtési költségek csökkentését célzó eszköz, hanem az ingatlan értékének növeléséről is gondoskodhatunk vele – szúrja közbe.
Ideális hőszigetelés: ha tíz fok felett van a hőmérséklet, de nincs túl meleg és nem tűz a nap
A legmodernebb technológiák, mint a grafitadalékkal készült polisztirol, jókora előrelépést jelentenek. Ezek az anyagok amellett, hogy javítják a hőszigetelési hatékonyságot, lehetővé teszik az épületek alapterületének optimalizálását is, hiszen vékonyabb szigetelés mellett több hasznos teret nyerhetünk, és kevesebb anyag felhasználásával is elérhetjük a kívánt hőszigetelési értékeket – fogalmazott Várady.
A szigeteléshez ideális időszak az április–május, illetve a szeptember–október, amikor az időjárási körülmények – 10 fok felett van a hőmérséklet, de nincs túl meleg és nem tűz a nap – kedveznek. A minőségen azonban nem érdemes spórolni: a jó hőszigetelés hosszú távon megtérül, és biztosítja az ingatlan kényelmét és energiahatékonyságát – közölte a BACHL Kft. értékesítési vezetője.
Az energetikai felújítás a tetőszerkezet- és padlásszigeteléssel kezdődik
Arról is beszélt, hogy az energetikai felújítás helyes sorrendje:
- a tetőszerkezet- és padlásszigetelés,
- a nyílászárók cseréje és szigetelése,
- a homlokzat és a padló hőszigetelése, majd végül
- a gépészet- és fűtéskorszerűsítés.
Szerinte a régi nyílászárókkal rendelkező, felújítás előtt álló épületek esetében
nem érdemes a homlokzatot szigetelni, mert az később megsérülhet az ablakcsere miatti visszabontás során.
A grafitos hőszigetelő anyagokkal végzett munkálatok különösen kedvezők lehetnek a DIY- (csináld magad!) projektek során, mivel ezek könnyen kezelhetők és kiváló hőszigetelést biztosítanak, de bizonyos alapelveket szem előtt kell tartani – magyarázta.
