Elakadt a magyar gazdaság több mint egy évtizede tartó felzárkózása a fejlett európai tagországokhoz – ez derült ki az Eurostat most közölt adataiból. Az unió statisztikai hivatala szerint hazánk vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je 2023-ban nem közeledett az uniós átlaghoz, igaz, nem is távolodott: a 2022-as 76 százalék után tavaly is 76 százalékon állt. Mivel Románia és Portugália a két évvel ezelőttihez képest is javított a helyezésén, így Magyarország egy pozíciót rontva a 22. helyre csúszott vissza a 27 tagállam között.
Az adat senkinek nem okozhatott meglepetést, mert a kormány növekedési várakozásaival szemben a magyar gazdaság a tavalyi évet 0,7 százalékos recesszióban töltötte , amivel a legnagyobb visszaesést produkálta a régiós versenytársak között, miközben az is kifejezetten magas, 17,6 százalékos volt. Tehát várható volt, hogy ideiglenesen elakad a felzárkózás.
A régiós versenytársak egy fokkal jobban teljesítettek nálunk: míg Lengyelország (80 százalékra) és Csehország (91 százalékra) is 1 százalékponttal, addig Szlovákia 2 százalékponttal (73 százalékra) közeledett az uniós fejlettségi átlaghoz.
Fontos azonban hozzátenni, hogy magyar gazdaság hosszú távú felzárkózása ezzel együtt sem tört meg, még ha kétségtelenül nagyon lassú is ez a folyamat: 2010 és 2023 között 10 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz.
Közben a körülöttünk lévő mezőny alapjaiban rendeződött át: Észtország a 21.-ről a 18.-ra, Lengyelország a 22. helyről a 19.-re, Litvánia a 24.-ről a 16.-ra lépett előre, Románia pedig a 26. pozícióról a 21.-re jött fel. Több ország eközben ezzel ellentételesen mozgott: Görögország a 15.-ről a 26. helyre, északi szomszédunk, Szlovákia pedig a 19.-ről a 25.-re csúszott vissza. Magyarország és Lengyelország között sokáig kifejezetten szoros volt a verseny, azonban most úgy tűnik, hogy elhúztak mellettünk. Abban viszont nincs változás, hogy Ausztria még mindig fényévekre van a régiótól: a 123 százalékával az 5. leggazdagabb ország az EU-ban.
A magyar felzárkózás kapcsán azonban látni kell, hogy egyfajta kettősség jellemzi: a 2008-tól 2017-ig tartó első szakaszában alig kerültünk közelebb az uniós átlaghoz (64 százalékról 69-re), majd 2017 és 2022 között már intenzívebb felzárkózás zajlott, ekkor öt év alatt 7 százalékpontos fejlődést produkáltunk.
Ez egyrészt a 2008-as válság elhúzódó hatását mutatja, másrészt cáfolja azt a vélekedést, hogy az elmúlt évek növekedése csak a kedvező külső körülményekből vagy éppen az uniós forrásokból fakadt – mondta korábban lapunknak az elemző. Ugyanakkor az látszik, hogy a koronavírus-járvány óta megint lelassult ez a folyamat, a 2020 óta eltelt négy évben mindössze 2 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz. Szemben a románokkal vagy a lengyelekkel, akik 5, illetve 4 százalékponttal konvergáltak.
A kormány azonban nem tett le arról, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag 90 százalékát, amihez azonban további lépésekre lesz szükség. Emiatt hirdetett a kabinet a napokban egy versenyképességi stratégiát, amely biztosítaná, hogy az évtized végére sikerüljön a magyar gazdaságot felzárkóztatni a fejlett országok szintjére.
Budapest fejlettebb lenne, mint Bécs vagy Stuttgart? – ezt állítja az egyik uniós intézményTöretlen a magyar régiók fejlődése, a gazdasági nehézségek ellenére 2022-ben is tovább közeledtek az uniós átlaghoz az Eurostat adatai szerint. Ezzel együtt vannak furcsaságok az uniós intézmény adataiban, amelyek szerint a magyar főváros már megelőzi Stuttgartot, Bécset és Helsinkit. Míg Budapest a 14. leggazdagabb, addig Észak-Magyarország a 13. legszegényebb a most vizsgált 242 régió között. |
