Rekordprofittal zárt tavaly az Erste
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRészben egyszeri hatások nyomán rekordszintű, 115 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el az Erste 2023-ban, amely több mint a duplája az egy évvel korábbi 53 milliárdnak – jelentette be a pénzügyi szolgáltató keddi sajtótájékoztatóján Jelasity Radován elnök-vezérigazgató.
A működési eredmény szintén jelentősen – 125 milliárdról 204 milliárd forintra – nőtt tavaly, miután a működési bevételek 39 százalékkal, a működéssel kapcsolatos kiadások viszont csak 7 százalékkal emelkedtek. Előbbi hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 12 százalékos növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll, amely a kamatkörnyezet változása miatt 2022-ben 21 milliárd forinttal csökkentette, tavaly viszont 43 milliárd forinttal növelte a működési bevételeket. Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 2023 végén egy százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az új finanszírozás volumene tavaly 41 százalékkal maradt el a 2022-es teljesítménytől. Az NPL-ráta 2,6 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,8-ről. Az elnök-vezérigazgató szerint az Erste alapelve változatlanul az, hogy az elégedett kolléga elégedett ügyfelet jelent, az elégedett ügyfél pedig elégedett tulajdonost eredményez. Munkavállalói körében a bank 2022 után 2023-ban is 78 százalékos elégedettséget mért rekord alacsony fluktuáció mellett.
Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese közölte: a teljes lakossági hitelállomány 7 százalékkal nőtt egy év alatt, az új kihelyezések értéke azonban 26 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a jelzáloghitelek és a Babaváró hitel iránti kereslet visszaesése miatt. Az új lakáshitelek folyósítása 46 százalékkal esett vissza a 2022-es eredményhez képest, míg a Babaváró hitel iránt 30 százalékkal csökkent a kereslet. Ezzel szemben a személyi kölcsönöknél 4 százalékkal nőtt az új folyósítás, míg a kisvállalkozók esetében 23 százalékkal ugrott meg a kihelyezés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Harmati László szerint egyértelmű, hogy mostanra fordulat következett be a lakossági hitelek iránti keresletben, amelyet a már megjelent, januárra vonatkozó statisztikák mellett az Erste első két havi tapasztalatai is alátámasztanak. A lakáshiteleknél – tette hozzá – látható, hogy elhalasztott kereslet is kezd megjelenni a piacon, és az új kihelyezéseknél folyamatosan nő a CSOK Plusz szerepe – az Ersténél jelenleg az új szerződések nagyjából 30 százalékát adja ez a konstrukció.
Az Ersténél tavaly is tovább emelkedett a digitálisan aktív ügyfelek száma, a lakossági oldalon több mint 607 ezernél, a mikrovállalkozásoknál pedig 42 ezernél jár az érintettek száma. Harmati László szerint a George digitális platformon elérhető kedvezményes devizaváltási lehetőség gyorsan népszerűvé vált az ügyfelek körében, és az egyelőre pilot jelleggel bevezetett, kis összegű, teljesen online elérhető fedezetlen kölcsön iránt is jóval intenzívebb a várnál az érdeklődés. A vezérigazgató-helyettes emlékeztetett arra, hogy az Erste kiemelten foglalkozik a tavaly nagy számban elszaporodott csalási kísérletekkel. Ennek keretében közel 28 ezer csalási kísérletet sikerült megakadályozni 2023-ban, ezáltal csaknem 12 milliárd forintnyi kár elszenvedésétől kímélve meg az ügyfeleket.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – tavaly év végére 5516 milliárd forintra nőtt, ami 17 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 70 százalékra nőtt a 2022. végi 63 százalékról. Az Erste Befektetési Zrt.-nél a befektetett és kezelt vagyon tavaly a piaci átlagot meghaladó mértékben gyarapodott, 2023 végére 22 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A privátbanki üzletág tavaly év végén már ezermilliárd forintos vagyont kezelt.
A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 8 százalékkal csökkent egy év alatt, december végén 1132 milliárd forint volt. A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 2 százalékkal gyarapodott, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 5 százalékkal csökkent, míg a nagyvállalatoknál és önkormányzatoknál 18 százalékkal zsugorodott 2022 végéhez képest. Az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúltak külső forráshoz. Tavaly az új kötvények és hitelek volumene 51 százalékkal maradt el a 2022-es teljesítménytől.
