A globális klímaváltozás, a felmelegedés hatására a 21. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár 3,5 Celsius-fokkal is emelkedhet. A nyári hónapok még intenzívebb felmelegedése, valamint a csapadékos és a csapadék nélküli időszakok szélsőséges váltakozása várható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az utóbbi tíz évben az azt megelőző harminc esztendőhöz képest hazánk folyóinak vízhozamai csökkenő tendenciát mutatnak:
- a Tisza esetében 30,
- a Duna esetében mintegy 10 százalékos a visszaesés.
A felszíni vízhiány pedig a felszín alatti víztartalékainkat emészti fel; elsődleges gazdasági és társadalmi érdek ezen folyamatok káros hatásainak mérséklése.
A hőmérséklet globális emelkedése kihívások elé állítja a mezőgazdasági vízhasználatot is. Az egyre gyakoribb aszályok és áradások alkalmazkodó, komplex, valamint
a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő vízgazdálkodást indokolnak, amiben mind az államnak, mind az egyes termelőknek megvan a feladata.
Ez egyebek közt magában foglalja a hatékonyság optimalizálását, a veszteségek csökkentését, a vízfelhasználás prioritásainak meghatározását, a megfelelő vízgazdálkodási rendszerek kialakítását és üzemeltetését.
Víz világnapja
