Hitelminősítés: ítéletet mond a három óriás egyike – meglepetés lenne, ha lefokoznák Magyarországot
A három nagy hitelminősítő közül a Standard & Poor’s (S&P) pénteken este teszi közzé a Magyarország adósbesorolásáról szóló döntését. Az intézet legutóbb decemberben vizsgálta felül Magyarország hosszú távú szuverén adósbesorolását: a hitelminősítés és a kilátás akkor nem változott, azaz maradt a jelenleg is érvényben lévő BBB mínusz osztályzat, stabil kilátással.
Elemzők arra számítanak, hogy az intézet nem változtat ezúttal az ország hitelminősítésén, a stabil kilátás önmagában is azt jelzi, hogy az adósbesorolás megváltoztatására a közeljövőben kevés esély van.
„Várakozásaink szerint nem változik Magyarország adósbesorolása az S&P-nél, vagyis továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában maradunk. A magyar gazdaság egyensúlyi pozíciója az elmúlt időszakban jelentősen javult, a folyó fizetési mérleg egyenlege tavaly kismértékű többletbe fordult, miközben az inflációt is sikerült letörni, idén pedig már nőhet a gazdaság teljesítménye is” – indokolta a Világgazdaság kérdésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, hogy miért számít az adósbesorolás tartására.
Kilátásjavításra akkor kerülhetne sor, ha javulnának a gazdaság perspektívái, amely így a költségvetés helyzetére is pozitívan hatna.
A külső környezet, főleg a német gazdaság és ipar gyengélkedése – folytatta az elemző – kockázatot jelent a bővülés mértékére, de a befektetők aggodalommal tekintenek a költségvetési hiány vártnál magasabb számaira is.
Hitelminősítés: pozitív és negatív szcenáriók
Az EU feloldotta a források egy részét, és a folyó fizetési mérleg a második és a harmadik negyedévben többletet mutatott, azonban az év egészében mérsékelt hiány volt. Emellett a költségvetési hiány továbbra is magas, az idei évre 4,5 százalékos célt tűzött ki a kormány,
egyelőre sem a negatív, sem a pozitív szcenáriók nem teljesültek
– magyarázta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője, hogy miért számít semleges döntésre.
A hitelminősítő indoklásából decemberben kiderült: leminősítést az vonna maga után, ha a Magyarországnak járó uniós forrásokat jelentősen megvágnák, vagy problémák adódnának az energiaellátással. Felminősítésre pedig akkor kerülhetne sor, ha a költségvetési hiányt gyorsabban sikerülne csökkenteni.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint nem lehet kizárni a kilátások stabilról negatívra történő változtatását a magas államháztartási hiány, illetve a romló növekedési kilátások miatt. Ennek a valószínűségét azonban kisebbre, 40 százalékra tette.
Így látja az S&P a magyar gazdaságot
Tavaly decemberben az idei évre 2,6 százalékos, jövőre és 2026-ra pedig átlagosan 2,8 százalékos növekedést várt a hazai gazdaságban az S&P. A hitelminősítő március 26-án kiadott
egy frissítést, melyben 2,2 százalékra rontotta az idei évi növekedési előrejelzést, a jövő évit 3 százalékra emelte.
Eredeti előrejelzésükben 4,8 százalékos inflációt vetítettek előre az idei évre, jövőre és 2026-ban pedig 3,5 százalékos áremelkedést vártak. Ezt később csökkentették 4,6 százalékra idénre, 2025-re 3,9 százalékos, 2026-ra 3,5 százalékos áremelkedést jeleznek előre.
A hitelminősítő szerint az év végén 6 százalékos lesz az MNB-alapkamat, és jövő év végére 3 százalékra csökkenhet.
Nincs nagy eltérés a minősítők között
A S&P tavaly, az év elején óriási meglepetést okozott, amikor leminősítette Magyarországot, a BBB mínusz adósságbesorolással a befektetésre ajánlott sáv legaljára került az ország, egy fokozatra a bóvlitól.
Az ország jelenleg mindhárom hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában van. A Fitch Ratings tavaly decemberben hozta meg a döntését, ez volt a 2023-as év utolsó felülvizsgálata: a várakozásoknak megfelelően megerősítette a magyar állampapírok besorolását, továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat, fenntartva a BBB minősítést negatív kilátás mellett.
A legjobb minősítése a Moody’snél van a magyar adósságnak, az intézet a szeptemberi értékelésében ugyancsak meghagyta a Ba2 besorolásunkat, stabil kilátás mellett.
Idén már két döntés is volt
Legutóbb két, kevésbé ismert hitelminősítő döntött a magyar adósbesorolásról. A Japan Credit Rating Agency márciusban erősítette meg korábbi döntését, arra hivatkozva, hogy a magyar gazdaság ellenálló a külső sokkhatásokkal szemben, az adósságszerkezet kedvezőbb, az exportteljesítmény nő és a bankrendszer stabil.
A berlini Scope Ratings szintén Magyarország ellenálló képességére hivatkozva erősítette meg a BBB besorolást, stabil kilátás mellett. A hitelminősítő kedvezően értékelte azokat a beruházásokat is, amelyeket az ország a versenyképesség érdekében hajt végre.
