Ítéletet mondott Magyarországról a nagy amerikai hitelminősítő – itt a Moody’s döntése

Megerősítette Magyarország Baa2-es besorolását a Moody’s és a stabil kilátást is fenntartotta – derült ki pénteken késő este a Moody’s Investors Service jelentéséből. Ugyanez igaz a Magyar Nemzeti Bank besorolására is, amely szintén Baa2 maradt stabil kilátással.

Az amerikai székhelyű, a világ egyik legnagyobb kötvény-hitelminősítőjének ez volt az idei második felülvizsgálata Magyarországról, várhatóan több nem lesz 2023-ban. 

Ez továbbra is azt jelenti, hogy a magyar adós- és kötvénybesorolás bőven a befektetésre ajánlott kategóriában van. Két rontás kellene ahhoz, hogy kikerüljön innen, és kvázi bóvliként értékeljék a magyar papírokat.

A két másik, nagy globális szereplő már korábban, még az év elején meghozta a maga döntését. A Fitch akkor még meghagyta az osztályzatot, de a kilátást negatívra módosította, a Standard & Poor’s (S&P) viszont ténylegesen leminősítette az országot. A Moody’s legutóbb 2021 őszén ítélte meg a magyar gazdaságot, akkor egyébként pozitívan, és felminősítést adott. Azóta nem nyúlt a besoroláshoz.

Azt ugyanakkor fontos látni, hogy Magyarország jelenleg mindhárom nagy és tényleges befolyással bíró hitelminősítőnél befektetésre ajánlott.

Mi az erőssége a magyar gazdaságnak?

A Moody’s hosszabban ír arról, hogy miért tartotta fenn Magyarország osztályzatát. Szerinte 

• a középtávú növekedési kilátások szilárdak, 
• rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő,
• az EU országai közül itt az egyik legmagasabb a munkaerő-termelékenység, 
• a szilárd a gazdasági infrastruktúra, 
• az EU országai közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a társaságiadó-kulcs,
• a magyar kormány elkötelezett a költségvetési prudencia fenntartása mellett, időben teszi közzé az átfogó és megbízható adatokat,
• és dicsérte az európai termelési hálózatokba való masszív integrációt is.

„Ezek a tényezők mind növelik az ország vonzerejét a külföldi vállalatok számára” – emelte ki a cég. Azt is megjegyezte, hogy a költségvetés szilárd, az államadósság csak mérsékelten magas és viszonylag erős az adósságfizetési képesség. Úgy jósolt, hogy a magyar 2024-ben több mint 10 százalékkal haladja meg a 2019-es, járvány előtti szintet, miközben a Baa2 besorolású országok átlaga csak 8,6 százalék. Kitértek arra is, hogy a főként a feldolgozóiparban és az autóiparban megvalósuló nagy külföldi közvetlen beruházások (FDI) támogatják az általános beruházásokat és bővítik az exportkapacitást. A magyarországi FDI 2023 első felében elérte a 8,1 milliárd eurót, és már fölötte van a korábban rekordmagas 2022-es teljes évi szintnek.

Mi a gyengesége a magyar gazdaságnak?

A dokumentum a kockázatok között rögzíti Magyarország orosz energiafüggőségét, kiemelik ugyanakkor, hogy ezen a téren jelentős javulást történt a 2022-es évhez képest, amelyet a fizetési mérleg javulása is tükröz. Nem tartanak attól, hogy az oroszországi gázimportban probléma merülne fel, már csak azért sem, mert Magyarország a gáz nagy részét a Török Áramlat gázvezetéken keresztül kapja, amely Bulgárián (Baa1 stabil), Szerbián (Ba2 stabil) és Törökországon (B3 stabil) át halad. A kihívások közé sorolják továbbá az Európai Bizottsággal meglévő politikai vitákat, azonban a Moody’s elemzői úgy látják, hogy 

bár a kifizetések további jelentős késedelme vagy a kifizetések tartós felfüggesztése nehezítené Magyarország rövid és középtávú gazdasági növekedését. Pontosították, hogy milyen uniós forrásokról van szó. Magyarország egyrészt teljes mértékben hozzáfér a mezőgazdasági alapokhoz (ez a GDP mintegy 6 százaléka), illetve a 2014–20-as többéves pénzügyi keret (MFF) keretében fennmaradó kohéziós politikai finanszírozáshoz (a GDP mintegy 2 százaléka). Ellenben a 2021–27-es többéves pénzügyi keret kohéziós forrásainak (a GDP mintegy 11 százaléka) és a helyreállítási alap (RRF) összes támogatásának és hitelének (együttesen a GDP 7 százaléka) folyósítása a magyar reformok széles körének végrehajtásához van kötve. Ezek összesen évente a GDP 1,8 százalékát teszik ki. A Moody’s szerint az Európai Bizottság ősszel dönt arról, hogy a reformok eloszlatják-e az aggályait. Ha igen, akkor 13 milliárd eurót (GDP 6,6 százaléka) szabadítanak fel. De egyúttal azt is kimondták, hogy hazánknak megvannak a pénzügyi eszközei az EU-forrásokhoz kapcsolódó projektek előfinanszírozására.

Felhívták a figyelmet rá, hogy Magyarországnak kedvezőtlen a demográfiai profilja, ami szintén kedvezőtlen a közép- és hosszú távú növekedési kilátások szempontjából. Az Eurostat előrejelzése szerint Magyarország munkaképes korú népessége 2023 és 2040 között 8 százalékkal fog csökkenni, szemben az EU 6,5 százalékos átlagával. További kihívás az innováció és a termelékenység ösztönzése.

A kamatkiadásokról sem feledkeztek meg. Magyarország GDP-arányos kamatfizetései 2024-re 4 százalékra emelkednek, ami 1,7 százalékponttal a Baa2 minősítés mediánja felett van. A bevételhez viszonyított kamatfizetések pedig 2024-re a Baa2 minősítés mediánjának 9,2 százalékos szintjéhez közelítenek majd. Azt is megemlítették, hogy Magyarország mérsékelten negatív folyamatokat mutat az oktatási rendszerében. Bár az iskolázottság magas, az oktatás minőségét gyakran említik a jelentős készségbeli eltérések hátterében álló tényezőként, ami a jövőben a munkaerő és a jövedelmek terén is kihívásokhoz vezethet.

Hogyan reagált a kormány a Moody’s jelentésére?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a döntés nyilvánossá válása után frissen úgy értékel, hogy a magyar gazdaság a Moody’s szerint is állja a sarat. „Magyarország gazdasága erős, egyaránt ellenáll az immár évek óta egymást követő válságok és a gazdasági sokkok sorozatának” – mondta. Szerinte a kormány intézkedései hatékonyan működnek, aminek eredményeképpen Magyarországgal szemben töretlen a nemzetközi befektetői és piaci bizalom. Ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy az idei évben az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank is rendkívül jelentős érdeklődés mellett bonyolított le forrásbevonást, továbbá a külföldi működő tőke beáramlása is folyamatos hazánkba. Arról is beszélt, hogy az első fél évben látott kedvezőtlenebb teljesítményt követően a gazdaság gyorsan vissza fog pattanni, és

Jelezte, hogy a kormány elhivatott Magyarország pénzügyi helyzetének stabilitása és erősítése iránt, ezért szigorú költségkontrollt tartva elkötelezett az alacsony hiánycél mellett úgy, hogy folyamatosan csökkenti az államadósság szintjét is.

A Pénzügyminisztérium közleményben reagált a fejleményre. Hangsúlyozták, hogy a Moody’s kedvezően értékeli, hogy a magyar gazdaság jövőre visszatér a magas ütemű növekedési pályára, miközben a kormány jelentősen csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot. 

amelyet az erős a magas beruházási ráta és a reálbérek növekedésével fellendülő fogyasztás is támogat. Visszautaltak arra is, hogy a korábbi kormányok gazdasági kudarcának eredményeként Magyarországot 2006-tól kezdődően sorozatosan leminősítették. Azonban 2016–2017-től kezdődően több felminősítés is történt. „Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején. Ez azt jelenti, hogy Magyarországot továbbra is befektetésre ajánlják a hitelminősítők, és egy világjárvány után, egy háború szomszédságában is bíznak a magyar gazdaságban” – húzták alá.

Elemző: messze vagyunk a bóvlitól

A Moody’s mai döntése a várakozásoknak megfelelő: hazánk hitelminősítése nem változott, és a kilátás is stabil maradt. Ez azt jelenti, hogy a magyar államadósság minősítése továbbra is a Baa2 kategóriában van, két szinttel feljebb a bóvli kategóriánál – kezdte villámkommentárját Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A jelentésből azt emelte ki, hogy egy jövőbeni felminősítéshez három dolog vezethetne: 

• az uniós feltételek maradéktalan teljesítése és így a források folyósítása, 
• a vártnál erőteljesebb  
• illetve szigorúbb fiskális politika, azaz alacsonyabb hiány. 

Ugyanakkor a Moody’s a leminősítés forgatókönyvét is ismertette. Ehhez 

• a fenti három tényező negatív irányú változása, 
• az Oroszországból érkező energiaimport zavara, 
• az orosz–ukrán háborúban a részvétele,
• illetve az is kellene, ha Magyarország a külföldi működő tőke szempontjából kedvezőtlenebb helyszínné válna.

Regős Gábor úgy összegzett, hogy bár nem történt változás ma a hitelminősítésben, mindenképpen pozitívumként könyvelhető el a közlemény vártnál pozitívabb hangvétele. „Ez természetesen nem jelenti a negatív tényezők, illetve kockázatok elhallgatását, de messze nem ezek vannak az értékelésben túlsúlyban. Ez azért is kedvező hír, mert bár a várakozás a változatlan kilátás volt, egy kis esélyt adtunk arra is, hogy adósságunkat negatív kilátással látják el” – magyarázta.