Piaci becslések szerint Magyarországon már mintegy 200 ezer ügyfél rendelkezik kriptoeszközökkel – a legtöbben valószínűleg bitcoinnal –, és köt azokkal ügyleteket kereskedési platformokon vagy a kriptotőzsdéken, mint például a Binance. A befektetők köre folyamatosan növekszik – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A kriptoeszközök kockázatosnak számítanak még akkor is, ha egy vagy több ország hivatalos fizetőeszközéhez vagy valamilyen más eszközhöz kötik őket. Fizetési probléma, visszaélés, lopás és hasonló tisztességtelen magatartások esetén nem védik a fogyasztókat betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények. Hiányoznak a szektor specifikus felelősségi és kárviselési előírások is.
A – több ezerféle – kriptoeszköz árfolyam-ingadozása gyakorta jelentős és kiszámíthatatlan, az átlagos befektetők számára gyakran ismeretlen események mozgatják. Bár például a árfolyama az elmúlt hetekben történelmi rekordot döntött, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is értékének felét-háromnegyedét veszítette el, akár rövid idő alatt.
A befektetőknek nem szabad hagyományos tőzsdei eszközökként sem értékelniük a kriptovalutákat, még akkor sem, ha például az USA-ban idén januártól a tőzsdén kereskedett olyan alapok is, amelyek elsődleges mögöttes eszköze bitcoin (ETF), elérhetővé váltak.
Szembe kell nézni azzal is, hogy aki óvatlan, és nem tárolja biztonságosan (akár az internettől is védve) a kripoeszközeit, kibertámadás áldozatává is válhat. A károsultak bűncselekmény gyanújánál büntetőfeljelentéssel és polgári perben érvényesíthetik jogaikat – sokszor külföldön, idegen jogi és nyelvi környezetben.
A kriptokereskedés tekintetében a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendelet (MiCA) tavalyi hatályba lépéséig nem volt egységes szabályozás az EU-ban. Itthon a Magyar Országgyűlés elé beterjesztett törvénytervezet szerint a jogalkotó a Magyar Nemzeti Bankot bízhatja meg a MiCA végrehajtásával, az érintett piaci szereplők felügyelésével.
A kriptopiaci platformok, kriptotőzsdék, egyéb kriptoszolgáltatók a MiCA alapján – az akár 2026. július 1-jéig tartó türelmi időszakot követően – az uniós jegybankok, pénzügyi felügyeletek felügyelési hatásköre alá kerülnek.
Más pénzügyi szektorokhoz hasonlóan rájuk is az a szabály vonatkozik majd, hogy ha bármelyik EU-tagállamban engedélyezték a tevékenységüket, dönthetnek úgy, hogy a további tagországokban határon átnyúló szolgáltatóként (azokban csak regisztrálva magukat) nyújtanak szolgáltatást. Ilyenkor a fogadó állam, így Magyarország jegybankjának csak rendkívül korlátozott prudenciális és fogyasztóvédelmi jogosítványai lehetnek. Az MNB csak a hazai székhelyű kriptoszolgáltatók esetében láthat el teljes körű felügyelést.
Kriptoparadicsommá válhat MagyarországEgy törvénytervezet szerint a Magyarországon működő hagyományos bankok is kínálhatnak majd kriptoeszközöket, például bitcoint az ügyfeleiknek. |
Bár számos kriptotőzsde már ma is alkalmaz ügyfélvédelmi biztonsági intézkedéseket – például a tranzakcióknál megerősített ügyfélazonosítás, gyanús kifizetések átmeneti felfüggesztése, vétlen ügyfelek káraira elkülönített pénzalap –, ezeket a legtöbb EU-tagállamban legfeljebb pénzmosási szempontból vizsgálhatja az adott felügyeleti hatóság.
Továbbra is kockázatot jelent, ha egyes kriptotőzsdék platformjainak biztonsági rendszereit hekkerek feltörik, és ügyfelek nagy összegű kriptoeszközeit tulajdonítják el. Óvatosságra intő jel, ha a világ valamelyik jegybankja vagy tőzsdefelügyelete eljárást indít egy kriptotőzsde ellen (mint tavaly az amerikai SEC a Binance ellen) a befektetők félrevezetésének, illetve az értékpapírszabályok kijátszásának gyanújával.
