Újabb lapot oszthatnak a honatyák a hazai pénzintézeteknek, ha rábólintanak a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésére – ugyanakkor
ez a lap valószínűsíthetően nem az aduász lesz, hiszen eddig is elérhették a digitális piacot a magyar ügyfelek
valamelyik határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó cég, például a Revolut segítségével, vagy közvetlenül is kereskedhettek digitális pénztárcájuk segítségével a kriptotőzsdéken. Fontos kiegészítés, hogy egyik esetben sem védte őket semmilyen piacfelügyeleti szerv. Ebben nagy változást nem hoz az új jogszabály, korábban Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője találóan foglalta össze a változást a VG-nek:
Legfeljebb a rendszerkockázat mérséklődik, az eszközkockázat nem.
Azaz függetlenül attól, hogy magyarországi kereskedelmi bankoknál is lehet majd bitcoint vásárolni,
a kriptoeszköz volatilitására a forgalmazóknak egyáltalán nincs ráhatásuk,
az ügyfelek egy kisebb köre legfeljebb a megszokott környezetben, a bizalmát élvező és esetleg más befektetéseit is kezelő bank segítségével lehet jelen a kriptopiacon.
A bankoknak sem kell kígyózó kisbefektetői sorokra számítaniuk. Minden valószínűség szerint az, akinek szándékában állt, eddig is jelen volt a digitális piacon az említett két lehetőség valamelyikének segítségével. Ugyanakkor
a lépés előremutató, mert bizonyos mértékben a kriptoeszközök elfogadásának irányába hat.
Az előterjesztő és a honatyák üzenete pozitív: a néhány éve még üldözött digitális piacot immár inkább szabályozzák, mintsem a létezését is tagadják. Ez mindenképpen fejlődés, és rámutat arra, hogy az európai uniós szintű szabályozás halad a korral.
A parlament ülése ma kora délután 13 órakor kezdődik, a kriptopiac szabályozásáról szóló előterjesztés az ötödik napirendi pont. Az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjének a vita elején, illetve végén legfeljebb kétszer 30 perce van arra, hogy meggyőzze a képviselőket, majd a vezérszónokok fejtik ki véleményüket, ezt követően a frakciók tagjai érvelhetnek a jogszabálytervezet ellen vagy éppen mellette. A Parlament honlapján hangsúlyozzák, hogy az előterjesztés egy része vagy egésze sarkalatosnak minősül, az elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.
De mi lesz?
A kriptoeszközök népszerűsödése a magyar befektetők körében borítékolható. Ha nem is tömegesen, de
bizonyosan lesznek olyanok, akinek megjön a kedvük a kriptopiaci jelenléthez, ha ehhez a megszokott, kényelmes banki környezet társul.
Ugyan a jogszabály a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki felügyeleti szervnek, de fontos részlet, hogy az MNB az értékesítés folyamatát ellenőrizheti, a digitális piac volatilitására azonban nincs hatása.
A költségvetésnek pedig jót tehet a szabályozás,
akár emelkedhetnek is az adóbevételek. Az érvényes jogszabályok szerint 2021 vége óta egy egyszerű és világos, 15 százalékos adókulcs vonatkozik a kriptobefektetések után szerzett pénzekre. Azaz a tárgyévben a digitális eszközök kereskedése révén megszerzett prémium 15 százalékát kell befizetni az államkasszába. A 15 százalékos kulcsot a piaci szereplők korábban korrektnek minősítették. A digitális piacon szerzett jövedelmek átláthatóságát bizonyosan nagyban segíti, ha egy „hivatalos közvetítő”, egy magyar kereskedelmi bank is bekerül a láncba, a kriptotőzsdei jelenlét és a digitális pénztárcák gyakorlatilag teljesen anoniman működnek.
Érdemes még beszállni?
Ez az a kérdés, amelyet igazán hitelesen senki sem tud megválaszolni. Tény, hogy több tényező miatt (ETF-ek elindulása, közelgő felezés), a árfolyama nagyot menetelt az utóbbi időben, mindenkori csúcsát is megdöntötte, az árrekord 73 ezer dollár körül volt a napokban.
A Binance vezére szerint az árfolyam még idén elérheti a 80 ezer dollárt is. Ugyanakkor – régi piaci alapigazság – nagy erősödések után a befektetők egy része realizálja a hasznot, és megnyomja az „eladás” gombot, ami megtöri az árfolyam-emelkedést.
