Társadalmi vitára bocsátotta a Nemzetgazdasági Minisztérium a kriptoeszközök piacáról szóló törvénytervezetet, ami lényegében szabályozná a digitális befektetési eszközök jövőbeni kereskedhetőségét. A legszembetűnőbb változás, hogy – a jogszabály elfogadása, és hatályba lépése után – magyarországi bankok is kínálhatnának kriptoeszközöket ügyfeleik számára.
A javaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank lenne a kriptoeszközöket felügyelő hazai szerv.
Fontos látni, hogy az MNB a digitális eszközök értékesítési folyamatát ellenőrizheti (ha ez egy Magyarországon bejegyzett pénzintézetnél, és nem csak határokon átnyúló szolgáltatást biztosító pénzügyi cégnél történik), ugyanis miután decentralizált eszközökről van szó, a tokenek árának mozgását, a szélsőséges változásokat befolyásolni továbbra sem tudja.
A kriptoeszközök népszerűsödése borítékolható, ugyanis még
az eddigieknél is könnyebben elérhetőek lesznek a magyar befektetők számára.
Az más kérdés, hogy a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatást kínáló cégeknél, például a Revolutnál már eddig is könnyen elérhetőek voltak a kriptoeszközök. Jelen pillanatban azt is nehéz megbecsülni, hogy eddig mekkora gátat jelentett a kriptotőzsdei jelenlét, és a digitális pénztárcák használatának szükségessége a digitális világ iránt érdeklődő, és abban jártassággal rendelkező „kriptohívő” befektetői körnek.
A közelmúltban tapasztalt bitcoinralihoz az is hozzájárult, hogy többszöri halasztás után néhány hónapja zöldutat kapott az első bitcoin-ETF, azaz tőzsdén kereskedett alap az amerikai tőzsdefelügyelettől (SEC). Természetesen ez a lépés is hozzájárult ahhoz, hogy a bitcoint valóban „legitim” eszköznek tartsa a befektetői közösség, ami hosszú távon mindenképpen az eszköz drágulását támogatja. Ennek is köszönhető tehát, hogy a a napokban megközelítette mindenkori árfolyamcsúcsát, 62 ezer dollár fölött jegyzik.
Ebben a megközelítésben tehát a magyar jogalkotó követi a nemzetközi trendeket, és igyekszik elfogadottabbá tenni a bitcoint – ez is önmagában nagy változás az évekkel ezelőtti kriptoellenes hozzáálláshoz képest.
Innováció+befektetővédelem
A törvénytervezet szövege szerint a kriptoeszközök által biztosított lehetőségekből, és a digitális piac veszélyeiből adódóan a kialakítandó jogszabály céljai a következők:
– támogatni kell az innovációt, az új technológiák alkalmazását,
azaz immár nem „üldözi” a jogszabályalkotó a kriptoeszközöket
– biztosítani kell a fogyasztó- és befektetővédelmet
A törvényalkotó bizonyosan az eddigieknél jobban átlátja majd a kriptoeszközökkel üzletelő befektetői kört, ugyanakkor legfeljebb annyit szabályozhat, hogy a Magyarországon bejegyzett pénzügyi cégek közül ki bocsáthat ki kriptoeszközt.
– kiemelten fontos a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogbiztonság, a pénzügyi stabilitás és a monetáris szuverenitás.
A szöveg arra utalhat, hogy amennyiben veszélybe kerülhetnek a magyar befektetők, szélsőséges esetben az MNB akár be is tilthatja a kriptoeszközök kínálatát a magyarországi cégek számára.
Átláthatóság-adóbevétel
Az új szabályozás révén akár még emelkedhetnek is a költségvetési bevételek. Ugyanis 2021 vége óta egy egyszerű, és világos, 15 százalékos személyijövedelmadó-fizetési kötelezettség vonatkozik a kriptojövedelmek után szerzett pénzekre. Azaz a tárgyévben a digitális eszközök kereskedése révén megszerzett prémium 15 százalékát kell befizetni az államkasszába. Akkor a kripto-árfolyamnyereségre vonatkozó adókulcs meghatározását üdvözölték a kriptopiaci szereplők, „korrektnek” tartották annak mértékét. Miután a mostani jogszabályervezet megnyitja a kriptoeszközök kereskedésének lehetőségét a hagyományos pénzügyi cégek előtt, bizonyosan egyre több magyar befektető nyit majd a digitális piac felé. Ha ezt nem egyénileg, a nemzetközi kriptotőzsdéken teszik, hanem például egy magyar pénzintézetnél dolgozó személyi bankárjuk segítségével, akkor
minden egyes tranzakció, és az elért árfolyamnyereség (vagy éppen veszteség is) prudens, nyomon követhető és magyar hatóságok elől nem elrejthető lesz, tehát innentől kezdve nem lehet kérdéses, hogy megfizetik-e az utána járó közterhet, ami végeredményben elvezethet a költségvetési bevételek növekedéséhez.
Elemző: Áttörés nem lesz, jogharmonizációról van szó
Érdemi keresletet nem generál majd az új jogszabály, de egy szűk kisbefektetői kör biztonságosabbnak, kényelmesebbnek érzi majd a kriptok világát, és a digitális eszközökbe való befektetést – foglalta össze a következményeket az Equilor senior elemzője, a VG-nek. Varga Zoltán szerint a biztonságosság lehet az új jogszabály fő üzenete. Ugyanakkor a befektető legfeljebb a partnerkockázattól mentesül, az eszközkockázattól nem, hiszen az MNB nem felügyeli a kriptopiacot. A szakértő szubjektív tapasztalata szerint ügyfeleik körében van érdeklődés a digitális piac iránt, de „szó sincs sorbanállásról”. A kriptopiacon leginkább a tech-szektorban dolgozó, vagy az azt jól ismerő fiatalok vannak jelen befektetőként, így a legtöbbjük számára eddig sem volt akadály, hogy nem egy irodával rendelkező, Magyarországon bejegyzett pénzügyi szolgáltatónál üzleteltek, hanem a digitális térben kezelték befektetéseiket. Emellett a bitcoin ETF-ek megjelenése óta vannak alapok, amelyekkel a birtoklás élménye nélkül, de lekövethető a kriptoeszközök árfolyamának mozgása – hangsúlyozta Varga Zoltán. |
