Április 15-én beüzemelte az országos jégkármérséklő rendszert (jéger), amely ezzel megkezdte hetedik védekezési szezonját.
Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A jégkármérséklő rendszer 2024. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
Sokszorosan megtérül a jégkármérséklő fenntartása
A generátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni. Az eredmények pedig beszédesek: a gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra.
A NAK által kiépített rendszernek az idei immár a hetedik üzemelési éve, működtetéséhez a kormány – az Agrárkár-enyhítési Alap védelme érdekében – a költségvetésből évi legfeljebb kétmilliárd külön forrást biztosít. Az árát a rendszer sokszorosan is visszahozza.
Számítások szerint minden, a rendszerre fordított egy forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, ami éves szinten ez 66 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.
A legfrissebb elemzések szerint Európában a két centiméteres méretet meghaladó jeget is tartalmazó jégesők száma a 2021–2023-as időszakban a 2015–2017 időszakhoz képest több mint háromszorosára nőtt, 215 százalékkal emelkedett meg. Ugyanakkor – az országos lefedettségű rendszer eredményeként – az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők ellenére Magyarországon mindössze 50 százalékos volt ez az emelkedés.
