Varga Mihály pénzügyminiszter a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy csak ősszel terjeszti a parlament elé a kabinet a jövő évi költségvetést, mert szeretné megvárni az amerikai elnökválasztás eredményét. Mennyiben befolyásolja a magyar makropályát, ha marad Joe Biden, vagy ha esetleg Donald Trump lesz az új elnök?
A növekedés és a költségvetés szempontjából is kulcskérdés, hogy a háború befejeződik-e 2025-ben vagy sem. Idén 2,5 százalékos növekedéssel és 4,5 százalékos hiánnyal számolunk. Az, hogy jövőre képesek vagyunk-e magasabb növekedési kategóriába kapcsolni, és 4,1 százalékos növekedést és 3,7 százalékos hiányt elérni, az nagyrészt a háború kimenetelétől függ. Hiába normalizálódtak ugyanis az energiaárak, a háború még mindig itt van és továbbra is befolyásolják a gazdaság lehetőségeit. Azt gondoljuk, hogy ősszel az amerikai elnökválasztás után már egy sokkal tisztább kép alakulhat ki. Donal Trump megválasztása esetén ugyanis jóval nagyobb esély van arra, hogy béke legyen és véget érjen ez a konfliktus. Ellenkező esetben, ha marad Joe Biden, akkor háborús költségvetést kell készítenünk.
675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról hozott döntést a kormány, pont akkor, amikor a növekedés beindításán van a hangsúly. Milyen hatással lesz ez a növekedésre?
Nem gondolom, hogy ezek beruházási döntések jelentősen visszafognák a növekedést, hiszen mindez pusztán annyit jelent, hogy az átadás és kifizetés átcsúszik 2025-re, ettől függetlenül a munkák folytatódnak.
A kormány az idei 2,5 százalékos növekedést nem azért hozta le a korábbi 4 százalékról, mert ezeket a beruházásokat el kell halasztani. Ez egy tévhit. Egyszerűen az exportkapacitások gyengélkedése miatt.
Egy olyan országban, ami ennyire nyitott, ahol a 85 százaléka az exportnak, egy olyan megbicsaklás, mint ami januárban és februárban történt, az nagyon jelentősen tudja befolyásolni a gazdasági növekedést. Márpedig Németország idén sem tud felmutatni majd növekedést, sőt még lehet, hogy recesszióba csúszik. Pontosan emiatt kellett lehúznunk az idei növekedési kilátásunkat 2,5 százalékra és a költségvetést is újratervezni.
Hogyan haladnak az uniós programokkal, mennyire vannak előkészítve? Nem döcögnek?
Nem gondolom, hogy döcögnének. Azok az amelyek fel lettek szabadítva, ilyen a GINOP Plusz, az IKOP Plusz a KEHOP plusz vagy a TOP plusz, rendben haladnak. Az elmúlt három-négy alkalommal a gazdasági kabinet csak azt tárgyalta, hogy az adott minisztériumok el tudják-e indítani a programokat, ezek alapján arról tudok beszámolni, hogy a GINOP Plusz, a DIMOP Plusz és a KEHOP Plusz is hamarosan elindulhat. Hogy csak a gazdaságfejlesztést és a GINOP-ot említsem, nincs olyan hét, amikor ne jelentenénk be egy újabb felhívás megjelenését. Úgy látom, hogy a minisztériumok és a miniszterek is tudatában vannak annak, hogy ezeket az uniós pénzeket nagyon gyorsan ki kell nyomni a gazdaságba. Pontosan a gazdaság újraindítása érdekében.
Mekkora növekedéssel lenne elégedett, mikor beszélhetünk az érezhető növekedésről?
A 4 százalék a fenntartható növekedés Magyarországon, ami elég a kormány célkitűzéseihez. Ha beindulnak beruházások, mint a CATL vagy a BMW fejlesztése, és ezek teljes kapacitáson fognak termelni, akkor a 4 százalékos növekedés nagyon könnyen elérhető, de ehhez kell az exportpiacaink és Németország begyógyulása is. Pont azért megyek a hét elején Berlinbe, hogy tárgyaljak német kormányzati képviselőkkel a versenyképesség és járműgyártás helyzetéről. Mi is látni szeretnénk, hogy mit várhatunk a német gazdaságtól.
Ami a növekedés helyreállását illeti, arról azt tudom mondani, hogy a fogyasztás a reálbérek emelkedésének köszönhetően szépen áll helyre, olyan ütemben, ahogy vártuk. A beruházások, hitelezés helyreállása ugyancsak megkezdődött, miközben a munkaerőpiaci aktivitás is folyamatosan nő, és egyre kevesebb az inaktív, tehát jók a munkaerőpiaci folyamatok. Egyedül az exportpiacaink aktivitása nagy kérdőjel, de ez meg nem tőlünk függ, hanem a német gazdaságtól.
Összegészében pozitív a képe a magyar gazdaságról?
Mindenféleképpen pozitív a kép. A reálbér és fogyasztási oldalról is egyre több ember fogja érezni a növekedést, mindenfajta jövedelmi tizedben, ágazatban és régióban.
Azt gondolom, hogy az optimizmus és a konjunktúraérzet is be fog indulni és az emberek is érezni fogják, hogy a gazdaság újraindul, ezzel nem lesz probléma. A belföldi turizmus is nagyon erős számokat produkált már az idei első három hónapban, amikor 15 százalékkal növekedtek a vendégéjszakák. Egyszóval azt lehet látni, hogy pezseg a fogyasztás, ahol még felzárkózásra lesz szükség, azok a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyag-forgalom.
Ha már az üzemanyagokat említette, meddig tart a kormány türelme? Lassan 700 forint a benzin és a gázolaj Magyarországon.
A kormány türelme kezd elfogyni, ez látszik az elmúlt napok történésein is. Figyelmeztettük a MÁSZ-t és a Molt is, hogy azt a megállapodást, amely értelmében a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük, tartsa be, ugyanis időközben az árak elcsúsztak. Véleményünk szerint 7-9 százalékkal vannak följebb a hazai üzemanyagárak, mint a régiós átlag. De annak érdekében, hogy ne legyen vita arról, hogy pontosan mi is a régiós átlag, a KSH-t bíztuk meg, mint független objektív szervezetet, hogy alakítsa ki ennek módszertanát. Jövő hét péntektől fogja publikálni a szomszédos országok üzemanyagárait, és az átlagokat, utána tud a kormány dönteni, hogy beavatkozik-e vagy sem az üzemanyagpiacon.
A szektorális adók mennyiben fogják vissza a növekedést?
Nem gondolom, hogy visszafogják, mellesleg látszik, hogy azok az adók, amiket kivetettünk, azok jól célzott adók voltak, főleg, hogy nagyon sok szektorban még most is nagyon nagy profitabilitás mutatkozik.
