Gyorsan gazdagszik a magyar lakosság, újabb rekordon a pénzügyi vagyon

Soha nem látott szintre emelkedett az első negyedévben a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya: márciusra megközelítette a 102,1 ezermilliárd forintot, 15,4 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi volument – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett adataiból. A kötelezettségekkel csökkentett, nettó pénzügyi vagyon 86 888 milliárd forintot ért el március végén, ami szintén dinamikus, 17,5 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A jegybanki statisztikák szerint a pénzügyi eszközök állományának gyors növekedésével párhuzamosan a „pihenő” – tehát be nem fektetett – pénzek súlya is fokozatosan csökken a lakossági portfólióban. A háztartásoknál lévő készpénz állománya például mindössze 3,2 százalékkal, valamivel 6700 milliárd forint fölé nőtt éves összevetésben, ezzel a teljes portfólión belüli súlya a 2023 első negyedévi 7,3-ről márciusra 6,6 százalékra csökkent. A betéteknél – amelyeknek a legnagyobb része lekötetlen számlapénz – hasonlóan alakult a helyzet: a márciusi, 14 736 milliárd forintos állomány 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a betétek részesedése 1,7 százalékponttal, 14,4 százalékra olvadt egy év alatt.

A kötvények – javarészt magyar állampapírok – állománya is több mint az egyötödével nőtt egy év alatt, és megközelítette a 14 150 milliárd forintot: ezzel az adósságpapírok már közel 14 százalékkal részesednek a teljes lakossági megtakarítási tortából. A háztartási portfólió legnagyobb szeletét adó részvények és részesedések állománya 21 százalékkal, 50 850 milliárd forint közelébe nőtt egy év alatt, ezzel már nagyjából a felét adják a lakosság pénzügyi eszközeinek. Figyelemre méltó, hogy az ezen a kategórián belül nyilvántartott befektetési jegyeknél drasztikus mértékű, 44 százalék feletti bővülést mért az MNB, ezzel már a 11 400 milliárd forintos szintet súrolta az állomány. Nagyot ugrott a befektetési jegyek teljes portfólión belüli súlya is: több mint 2 százalékponttal, 11,2 százalékra nőtt egy év alatt. A tőzsdei részvényeknél szintén dinamikus, 38 százalék feletti éves bővülést mutat a statisztika, valamivel a 2470 milliárd forintos állomány mellett.

Ezúttal a biztosítási és pénztári tartalékokat magába foglaló biztosítástechnikai tartalékoknál is erőteljes, 18 százalék feletti állománybővülést mért az MNB: ez elsősorban a biztosításoknak köszönhető, ám a nyugdíjpénztári tartalékok értéke is több mint 12 százalékkal – 2653,5 milliárd forintra – emelkedett éves összevetésben.

A lakosság pénzügyi eszközeinek emelkedéséhez a friss pénzek beáramlása és az átértékelődésből származó nyereség is hozzájárult. A tranzakciók – tehát a friss befizetések és a pénzkivét – egyenlege az első negyedévben összességében több mint 1600 milliárd forintos pluszt mutatott, míg az árfolyamok változásán több mint 2400 milliárd forintot nyertek a kisbefektetők az idén, január és március között.