Hiánycél: a lakosság kezében a költségvetés – ilyen lépések jöhetnek szóba, ha nem indul be a fogyasztás
A kormány az idei évi költségvetést 4,5 százalékos hiánycél mellett tervezte meg, és úgy tűnik, hogy ragaszkodik is ehhez, legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón erősítette meg a célszámot. Az elmúlt hónapok államháztartási adatai alapján, illetve a gazdasági környezetet figyelembe véve a deficit lefaragását több mint 2 százalékponttal a tavalyi 6,7 százalékról számos kockázat övezi, igaz az elemzők legfeljebb kisebb elcsúszásra látnak egyelőre esélyt.
A technikai kivetítés alapján a jelenleg érvényben lévő 4,5 százalékos hiánycélhoz képest fél százalékponttal magasabb lehet a deficit 2024-ben, legalábbis ezzel számol Virovácz Péter. A magyarországi ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság kérdésére hangsúlyozta, hogy a bevételek idén nem teljesítettek rosszul, az elcsúszást a kiadási oldal okozhatta, ahol máris megfigyelhető a kontroll szigorítása: áprilisban a központi kormányzat költései már kisebbek voltak az egy évvel korábbinál; erre nem sűrűn van példa.
Hiánycél: ezek a megoldások jöhetnek szóba
A fél százalékpontos elcsúszás ledolgozható többféleképpen is, a fogyasztás erősödésével a megnövekedett áfabevételek például megoldhatnák a problémát. Ehhez azonban – hangsúlyozta az elemző – oldódnia kellene az úgynevezett óvatossági motívumnak, illetve a fogyasztói bizalom javulására lenne szükség. A fogyasztást nyilván költségvetési élénkítéssel lehet támogatni a leghatékonyabban, ennek azonban ára van, ha a hiány leszorítása a cél, akkor nem feltétlenül jöhetnek szóba ilyen lépések. A folyamatot az elemző szerint az is segíthetné, ha a politikai kommunikációt áthangolnák a háború ellenességről a békepártiságra, ez a megtakarítások felől a fogyasztás irányába terelhetné a jövedelmeket.
Másik lehetőség még szorosabbra fogni a kiadások feletti kontrollt, de például az uniós szabályoknak való megfeleléssel a források ütemesebb lehívása is csökkenthetné a hiányt
– sorolta Virovácz Péter.
A migrációs politika miatt kiszabott büntetés nyilván rossz hír a költségvetés szempontjából is, de a 140 milliárd forint körüli fizetnivaló a 40 800 milliárd forintos kiadási oldalhoz viszonyítva eltörpül, kigazdálkodható tétel.
A legvalószínűbb, hogy a fentiek kombinációjából áll majd össze a kiigazítás.
Az elemző szerint a nagy kérdés az, hogy megmarad-e a kormány részéről a szándék a 4,5 százalék melletti kitartásra, netán később mégis emelnek a hiánycélon, ahogy arra tavaly ősszel is sor került.
A vállalati adóbevételekhez is hozzányúlhatnak
A jelenlegi 4,5 százalékra módosított hiánycél jóval reálisabb, mint a korábbi 2,9 százalékos, de még így is rengeteg kockázat övezi annak elérését – nyilatkozta a fentiekkel egybehangzóan Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy a kiadási oldalon a kormány jelentős csökkentést jelentett be korábban, de ez nem biztos, hogy elég: több bevételre lenne szükség, ami nagyban függ a belső fogyasztás alakulásától a második fél évben.
Az elemző a dinamikus reálbér-növekedés miatt arra számít, hogy
a nyári-őszi hónapokban megélénkül a kiskereskedelem, miután a lakosság visszatöltötte a tartalékait, melyet a magas inflációs időszakban használt fel a megélhetésre.
Amennyiben viszont a negatív kockázatok érvényesülnek, és a forgalmi adóbevételek nem érik el a kellő szintet, könnyen elképzelhető, hogy a kormány valamilyen célzott, a vállalatokat érintő adóval növeli a bevételeket – jegyezte meg. Várakozása szerint erre akkor kerülhet sor, ha ősszel a 4,5–5,0 százalékos sáv feletti költségvetési hiány körvonalazódik az év egészére nézve.
Összességében elmondható, hogy a konvergenciaprogramban szereplő 4,5 százaléknál kicsivel magasabb 2024-es hiány miatt a befektetők valószínűleg nem fordulnának el az országtól. Egy olyan környezetben, amikor a legtöbb országban a hiányok nőnek, levinni a deficitet a 2023-as 6,7 százalékról 5 százalékra is eredmény, mégha a terv ennél lényegesen ambiciózusabb volt is.
Nagyító alá teszik a magyar gazdaságot – ez lehet az ítéletA költségvetést, a növekedést és a külkereskedelem fejleményeit is figyelembe véve hozza meg várhatóan döntését a Fitch Ratings a magyar adósbesorolásról pénteken. A hitelminősítő valószínűleg beáll a sorba a Moody’s és a Standard & Poor’s mellé: meglepetés lenne, ha változtatna az osztályzaton, a hitelminősítés BBB besorolású maradhat. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.