Amerikai kiképzésen vett részt a két magyar űrhajós

Nincs még egy vállalat, amely elmondhatja magáról, hogy két űrhajóst is „kinevelt”, ráadásul úgy, hogy nem is a világűr meghódítása a profilja. Mindennek a tetejébe két űrhajósával egy cég magyarországi egysége, a hatvani Bosch büszkélkedhet.

A Hunor magyar űrhajósprogram keretében két elhivatott mérnök nyithat új fejezetet 44 év elteltével a hazai űrhajózás történetében. Mindketten a Boschnál kezdték karrierjüket, dolgoztak a társaság hatvani jármű-elektronikai telephelyén, és rövidesen együtt vesznek részt az űrhajós kiképzés utolsó, egyesült államokbeli fázisában. Kapu Tibor kutatóűrhajós a Hatvanban töltött évek után a budapesti fejlesztési központ vezetője mellett dolgozott, míg Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós tíz évig erősítette a Bosch helyi csapatát – írja közleményében a Bosch. 

A magyarországi űripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén űripari referenciát szerezhetnek, ami előfeltétele a világpiacra lépésnek. „Az űrben olyan kutatásokra nyílik lehetőség, amelyekre a hazai tudósoknak, kutatóknak csak 5-10 év múlva nyílna lehetősége” – mutat rá Cserényi Gyula a Bosch podcastjában. A beszélgetést 2024. május 7-én rögzítették, még az előtt, hogy május 27-én bejelentették a két kiválasztottat. Ebben az is elhangzik, hogy a két mérnök a hatvani telephelyen sohasem találkozott, továbbá, hogy a Hunor-programba bekerült négy űrhajósjelöltet 250 jelentkező közül választották ki. 

Mars-helikopter, műhold-stabilizáló, zajszonda – Bosch-innovációk az űrkutatásban

A Bosch is széles körű űripari referenciával rendelkezik, bár nem ez a fő profilja. Már a nyolcvanas évektől részt vett az űrkutatáshoz kapcsolódó fejlesztésekben. Többek között egy műhold-stabilizáló rendszert, az elmúlt években pedig a Mars-helikopterben található szenzort fejlesztett ki, amely eredetileg a mobiltelefonokhoz készült, ám az űrben is bevethető.

A jelenleg egyik legizgalmasabb és hatalmas lehetőséget jelentő, űriparhoz kapcsolódó Bosch-fejlesztés a Soundsee, amely a Nemzetközi Űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és a mesterséges intelligencia segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket.

Ehető űrnövények, sugárvédelem, űrorvoslás – ebben is segíthet a magyar űrküldetés

Az űrkutatás története során több olyan termék is született, amely az életminőségünk javítását segítette elő, ilyen volt a karcmentes lencse, vagy a vezeték nélküli fülhallgató. A különböző speciális bevonatok, valamint a miniatürizálás területén is hatalmas fejlődés történt, hiszen az űrutazások során a magas költségek miatt fontos szempont a lehető legkisebb méret és a minimális súly. A Nemzetközi Űrállomás két speciális jellemzője egyedülálló a tudomány számára: ezek a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás, így a magyar kutatások és eszközök is ebben az egyedi környezetben vizsgáznak majd.

A Hunor-program öt alapkísérlet köré épül:

• gyógyszereket tesztelnek,
• feljut az űrbe egy speciális, holdkőzetet szimuláló anyag,
• űrorvoslási kutatás zajlik majd,
• mérik az űrhajós egészségügyi paramétereit, vizsgálva a szervezet reakcióit, itt fontos szerep jut a sugárzás mérésére,
• olyan, minden részében ehető növény kifejlesztése is cél, amely kibírja az űrben tapasztalható extrém körülményeket is.

„Magyarország nagyhatalomnak számít dózismérés szempontjából. Farkas Bertalan vitte fel 1980-ban a híres Pille dózismérőt, amelynek továbbfejlesztett verziója a mai napig alapműszernek számít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén” – emlékeztet Kapu Tibor a Bosch podcastjában.  

Extrém terhelést kaptak az űrhajósok a Gripen-teszttől az alvás- és ételmegvonásig

A magyar űrhajósok többlépcsős kiválasztása során több körben is vizsgálták a jelentkezők kognitív képességeit, térlátását és memóriáját. Átfogó pszichológiai, majdnem minden részletre kiterjedő orvosi vizsgálatsorozaton kellett részt venniük. Akik mindezen túljutottak, azoknak következett a Gripen-repülés. Ennek során azt vizsgálták, hogy a szervezetük hogyan reagál a nagy gyorsulásra. Ezt követték az alvás- és ételmegvonással járó, a külvilágtól teljesen elzárt körülmények közötti tesztek, majd a kiképzés az USA-ban.