BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Úgy megfertőzhette a magyar gazdaságot a német ipar, hogy megint földbe állhatott a GDP-növekedésünk

Ismét elakadhatott a magyar gazdaság helyreállása, noha a második negyedévben a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a GDP éves alapon 2,5 százalékkal, negyedéves alapon pedig 0,6 százalékkal bővülhetett, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai alapján nem zárható ki egy negatív meglepetés. Az ok nem más, mint a német gazdaság és ipar gyengélkedése, amelytől egyre kevésbé tudják függetleníteni magukat a hazai gazdasági szereplők. A kedden érkező előzetes GDP-adatok után már tisztulni fog a kép, hogy idén valójában mire is lesz képes a magyar gazdaság. Az előjelek nem túl biztatóak, lehet, hogy a 2,5 százalékos növekedési várakozás is túlzó lesz 2024-ben.

Kedden teszi a közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves GDP-adatokat, amelyeket most a szokottnál is nehezebb megbecsülni. Ugyan a belső fogyasztás kezd helyreállni, és a kiskereskedelem, valamint az építőipar az élénkülés jeleit mutatja, az ipar továbbra sem talál magára, ahogy a beruházásoknál sem látszik fordulat.

 És ezek alapján nem számíthatunk semmi jóra. 

Noha a szakértők válaszai alapján készített elemzői konszenzus szerint az április és június közötti három hónapban éves alapon 2,5 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,6 százalékkal bővülhetett a hazai kibocsátás, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai alapján nem zárható ki, hogy ettől jóval rosszabb számokat látunk. A tárcavezető az Inforádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy elmarad a magyar gazdaság növekedése az év első három hónapjától a külső keresleti problémák miatt. Vagyis az első negyedévben mért 1,7 százalékos növekedés után újfent elakadhatott a gazdaság helyreállása.

Man,Working,In,Modern,Car,Factory
Fotó: Shutterstock

Az ipar és beruházások le-, az építőipar és kiskereskedelem felhúzta a növekedést

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló havi adatok alapján jelentős a bizonytalanság a GDP várható alakulását illetően.

Az április-májusi kiskereskedelmi adatok csak kismértékű élénkülést mutatnak a forgalom volumenében, miközben az építőipari termelés összességében fokozódott, az ipari termelés pedig jelentős részben a külső kereslet gyengélkedése okán érdemi visszaesést mutatott az első negyedévhez viszonyítva. 

Várakozásaink szerint a reálbérek jelentős növekedése nyomán a szolgáltató szektor kedvezőbb teljesítménye, kiegészülve az építőiparral, a második negyedévben is ellensúlyozni tudta a gyengébb ipari számokat, így pedig negyedéves alapon a gazdaság 0,7 százalékkal tudott bővülni

fogalmazott az elemző, aki éves alapon 2,4 százalékos GDP-növekedést vár.

A legpesszimistább jóslatot a hazai elemzők a második negyedévre vonatkozóan Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője adta, 

aki szerint 0,2 százalékkal visszaeshetett a kibocsátás,

ennek nyomán éves bázison mindössze 1,4 százalékkal bővülhetett a hazai GDP. Mindezt az exportpiacaink romló teljesítménye és a fogyasztás lassú beindulása alapján állítja.

Az ipar és Németország továbbra is ludas a gyenge exportért

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki kommentárjában, hogy a makrogazdasági folyamatok kifejezetten ellentétes képet vázolnak fel: annak ellenére, hogy az erőteljes reálkereset-emelkedés a fogyasztás bővülését kellene, hogy eredményezze, ezzel szemben áll a gyenge külső keresletet, különösen a német ipar problémái miatt. Jelezte, hogy az adja a nehézséget, hogy e tényezőkből kell megbecsülni, hogy összességében hogyan alakulhatott a második negyedévben a gazdasági teljesítmény változása.

Az viszont egyértelmű szerinte, hogy visszahúzhatta a növekedést az ipar gyenge teljesítménye.

Májusban több mint 10 százalékkal esett vissza a  magyar gazdaság húzóágazatának számító jármű- és akkugyártás. Ami korántsem véletlen: ugyanabban a hónapban Németországban 30 százalékkal csökkentek az új e-autó-eladások, ráadásul ez volt az ötödik hónap idén, amikor vaskos mínuszt produkált a szektor. Mivel Magyarország legnagyobb exportpartnere Németország, így nem meglepő módon ez a magyar külkereskedelmi adatokban is azonnal megjelent: az ipari export 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 16,6 százalékkal esett vissza, a villamos berendezéseké pedig 33 százalékkal.

Hangsúlyosabbá váltak a negatív kockázatok, továbbra is várat magára a beruházási fordulat

Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója jelezte, egyelőre fenntartják az idei évre vonatkozó 2,5 százalékos előrejelzésüket, 

habár az ehhez kapcsolódó negatív kockázatok hangsúlyosabbá váltak.

Ahogy az egész évben, úgy a második negyedévben is jelentősen járulhatott hozzá a növekedéshez a magánfogyasztás, a gyors reálkereset-emelkedésnek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalomnak köszönhetően.

Ugyanakkor a beruházások visszaesése feltehetően még a második negyedévben is folytatódott. Mivel az iparvállalatok továbbra is borúlátóak, így becslésük szerint a belföldi felhasználás egyelőre csak jelképes mértékben bővült. Ez utóbbi miatt a nettó export második negyedévben a gyenge exportdinamika ellenére is érdemben segíthette a növekedést.

Matheika Zoltán az év egészét tekintve jelenleg az ipar stagnálását várja, viszont jelezte, hogy az aszállyal párosuló nyári hőhullám következtében mostanra már a mezőgazdaság is a negatív növekedési kockázatok közé került.

Maradt azért pozitívum is

„A jó hír az, hogy összességében fennmaradhatott a pozitív momentum a magyar gazdaságban, vagyis az előző negyedévhez képest érdemben bővülhetett a gazdaság. A rossz hír, hogy ez a negyedéves bázisú növekedés azért némileg elmaradhat az első negyedévben regisztrált dinamikától” mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint 0,6 százalékos negyedéves bázisú növekedés a tavalyi alacsony bázis mellett érdemben felfelé mozdítja az éves alapú GDP-adatot.

Az első negyedévben mért (nyers) 1,1 százalékról a második negyedévre 2,3 százalékra ugorhatott az index. Tekintettel arra, hogy a második negyedév egészében a munkanapok száma (62) megegyezett mind az egy évvel korábbi azonos időszakival, mind az első negyedévivel, így most a korábbi adatközléshez hasonló drasztikus eltérés a nyers és a szezonálisan igazított mutató között nem várható.

Az év második felében rá kellene kapcsolnia a gazdaságnak

Regős Gábor szerint a most beérkező adat meghatározza majd, hogy az éves növekedés inkább a 2 vagy inkább a 3 százalékhoz lesz közelebb, és ebben meghatározó lesz az, hogy az ipar, és azon belül is a két kulcsiparág (járműgyártás, akkumulátorgyártás) teljesítménye hogyan alakul. 

A jövő évi növekedés kapcsán pedig alapvetően három kérdőjel látszik: 

  • mennyire növekednek a bérek (ebből a szempontból fontos tényező a garantált bérminimum, illetve a minimálbér emelése), és az mennyire bővíti a fogyasztást,
  • hogyan alakul a külső kereslet, tud-e teljesíteni az ipar, illetve
  • mi lesz az uniós források sorsa.

Molnár Dániel hozzátette, hogy az idei év egészére 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár, ehhez azonban szükség van az utolsó két negyedévben 1 százalékot meghaladó, negyedéves növekedési ütemre, ennek pedig feltétele, hogy az ipari termelés, és azon keresztül az export is felpattanjon a következő hónapokban. 

„Jövőre viszont várakozásaink szerint, amennyiben rendeződik a külső kereslet, kiegyensúlyozott szerkezetben, a fogyasztás mellett a beruházások és a nettó export által is támogatva, elérhető a 4 százalék feletti bővülési ütem” – jósolta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.