Nagyot koppant a padlón a hazai beruházási kedv
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA beruházások volumene Magyarországon 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez viszonyítva – a szezonálisan kiigazított adatok szerint – a beruházások értéke összehasonlító áron 7,0 százalékkal csökkent – írta csütörtöki gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nemzetgazdasági beruházások teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint 14,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához mérten. A beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem járult hozzá. A visszaesést a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
A magyar gazdaságban 2024-ben tapasztalható visszaeséshez, és ezzel együtt a beruházási kedv csökkenéséhez is nagyban hozzájárul az, hogy gazdaságunk továbbra sem képes függetleníteni magát az európai, és legfőképpen a németországi fejleményektől. A német gazdaság éves alapon már négy negyedéve van recesszióban, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy jönne a kilábalás, ez pedig a hazai kilátásokra is egyértelműen rányomja a bélyegét. Ez köszönt vissza a magyar GDP-adatokban is, amelyek a vártnál kedvezőtlenebbek lettek, hiszen 0,2 százalékkal esett a kibocsátás negyedéves bázison, miközben éves alapon csupán 1,3 százalékkal bővült.
„A friss adat egyben azt is jelenti, hogy a beruházások alakulásának jelentős szerepe lehetett a vártnál kedvezőtlenebb második negyedéves GDP-adatban. Bár a KSH ilyenkor még nem közli a részletes beruházási adatokat, az építőipar kedvező teljesítményéből arra következtethetünk, hogy a gépberuházások esetében lehetett igen jelentős a visszaesés” – írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki részben a magas bázissal is magyarázta a visszaesést. Hozzátette, hogy a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek beruházási aktivitása is nőtt, ez utóbbiban jobban megjelenhetett az építőipar teljesítménye. Az elemző szerint ez egyben azt is jelenti, hogy nem az állam beruházási aktivitása okozta elsősorban a visszaesést.
„A következő időszakban a beruházások éves alapon várhatóan továbbra is visszaesést mutatnak majd, ez pedig kockázatot jelent a növekedés szempontjából rövid és középtávon is. A jelek szerint a vállalkozások nem ítélik elég jónak a gazdasági környezetet a beruházásokhoz, inkább kivárnák, illetve várják a pályázati forrásokat. A monetáris kondíciók mérséklése önmagában tehát alig tudott csak segíteni a beruházások fellendítésén” – vonta le a konklúziót Regós Gábor.
Százmillió eurós tőkealap segíti a magyar kkv-kat
A korábbi sikeres együttműködésre építve új, százmillió eurós keretösszegű tőkebefektetési alapot indít a Mol és a Nemzeti Tőkeholding. A tőkealap több szegmensben is segíti a hazai kis- és középvállalkozásokat . A fő célja a befektetői piac élénkítése, a beruházás- és terjeszkedésvezérelt gazdasági növekedés serkentése, amiben fontos szerepe van a magánbefektetők aktivizálásának is.
