Eldőlt: szeptemberben jön a két számjegyű lisztáremelés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA búzatermés mennyiségével nincsen baj, a beltartalmával viszont annál inkább, hiszen az ötmillió tonnából csupán 20-25 százaléknyi a jó minőségű termény – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Már tavaly is problémák voltak a termés minőségi megoszlásával, de a korábbi évekre az volt jellemző, hogy normál körülmények között 65 százalék jó minőségű kenyérgabona termett, a többi pedig a takarmánybúza paramétereit érte el.
Jellemző a jelenlegi viszonyokra, hogy a 32-33 százalék sikértartalmú javítóbúzát „vadászni kell”, mert ebből nagyon kevés termett – mondta Lakatos, aki szerint a gazdálkodókat idén nem lehet okolni a gyenge minőségért. Annak ellenére sem, hogy sokan közülük átálltak a nagyobb hozamú, francia típusú fajtákra, amelyek viszont az idei, egyáltalán nem optimális időjárási körülmények között csak gyenge minőséget tudtak produkálni, ezeknek a fajtáknak ugyanis nagyon kell, hogy a külső körülmények megfelelők legyenek. A termésátlaguk ugyan viszonylag jó lett, de a termény csak 22-23-as sikértartalmú, míg a jó minőségű sütőipari termékekhez a 28–30 százalékos sikértartalmú búzából őrölt liszt lenne az elvárás. „Idén nagy becsülete lehet a molnárszakmának, mert most különösen kell a szaktudás a jó minőségű liszt őrléséhez” – mondta Lakatos.
A meleg és az eső sem jókor jött
A minőségnek tehát idén leginkább az extrém időjárás tett be: márciusban nagy hőség volt, ami minden szántóföldi növény fejlődését, majd érését két-három héttel előbbre hozta.
Így kimaradt két-három hét az érési időszakból, ami meglátszik a búza beltartalmán.
A cégvezető szerint a búza télen szereti a fagyot, de idén áprilisban olyan hideg jött, amelyet a növény már nem tolerált jól, ahogy a május közepétől június közepéig tartó esős periódust sem. Mint mondta: ha a hideg és a meleg, valamint az esős és a csapadékmentes időszakok egyenletesen oszlottak volna el, az optimális körülményeket adott volna, mennyiségben és minőségben is nagyon jó búzaterméssel.
A hazai árakat nagyban befolyásolja, hogy a 20-25 százaléknyi jó búzáért
- a malmok,
- a takarmányfeldolgozók és
- az exportőrök
is versengenek.
Most már az aratás ellensége az eső
A minőségben nem sikerült előrelépniük a hazai búzatermelőknek, az eddigi tapasztalatok szerint a tavalyinál is több a takarmánybúza. A sok csapadék hátráltatja a munkát, és ronthat a minőségen is, a szakmabeliek szerint egy másfél hetes száraz időszak kellene az aratás befejezéséhez.
A takarmányfeldolgozók a 13 százalék vagy az annál magasabb fehérjetartalmú búzát keresik, mert látják, hogy idén a kukorica nem fog jól teljesíteni. A malomiparnak a maga mennyiségét kell biztosítani, mert az a veszély is megvan, hogy a jövő év első felében valóban vadászni kell az őrlésre alkalmas, jó búzatételeket. Őrlésre egyébként általában évi 1,1 millió, takarmányipari felhasználásra pedig 1,3 millió tonna a szükséglet – az utóbbinak egy része szintén a jó minőségű búza.
A kereskedők egyelőre belföldi felhasználásra vásárolnak, de az is hajthatja őket, hogy a német termés gyenge minőségű, ezért ott van kereslet a jó búzára. Ezek miatt a jó minőségű búza ára fel is ment, és
az egy hónappal ezelőtti tonnánkénti 70 ezer helyett, most már 80 ezer forint körüli áron lehet eladni a terményt.
A takarmánybúza ára eközben stagnált, illetve legfeljebb csak minimálisan emelkedett, továbbra is 62 ezer forint körüli áron forog – vagyis még jobban elszakadt egymástól a két minőség ára.
Az új kenyér ünnepe után jön a lisztáremelés
A termelők is érzékelik, hogy a piac élénkült és különvált a nemzetközi áraktól, most ugyanis a párizsi Matifon alacsonyabbak az árak, mint itthon – holott ez az aratás előtt éppen fordítva volt. A nyomottabb tőzsdei áraknak pedig azaz oka, hogy az ukrán búza továbbra is nyomást jelent az európai piacra – magyarázta Lakatos. Új helyzetet teremt a korábbihoz képest a spanyol búzatermés, ugyanis az ukránok az előző szezonban sok búzát tudtak eladni Spanyolországban, összességében pedig Dél-Európában akkor 4-5 millió tonna ukrán gabona is piacra talált. Most viszont a spanyol termés több mint kétszerese a tavalyinak: a múlt évi 2,9 millió tonna után 6,5 millió tonna lett.
A magasabb árak arra kényszerítik a malomipari cégeket, hogy szeptember elejétől emeljék átadási áraikat.
A drágítás mértéke nyilván cégenként változó, de Lakatos szerint mintegy 10 százalékos, egy kilóra vetítve 15 forint lesz.
Erre a malomipar működőképességének fenntartása és a fejlesztések miatt mindenképpen szükség lesz, illetve egy-két cég már meg is lépte. A Hajdú Gabona már szintén bejelentette a partnereinek áremelési szándékát, most folynak velük a tárgyalások – tette hozzá. Lakatos szerint ez az áremelés – azzal számolva, hogy Magyarországon évente és fejenként kenyér, sütemények, tészta és egyéb termékek formájában 80 kiló lisztet fogyasztanak – személyenként 1200 forint többletköltséget jelent, ami kevesebb mint két gombóc fagyi ára, és szerinte, ha a fogyasztói árakat nézzük, akkor sem jelentős a pluszteher.
Szintén megemelkedett búzaárakról számolt be a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. Azt is elmondta, hogy közben
a földeken egyre rosszabb a helyzet, a gazdálkodók egyre súlyosabb aszályról számolnak be.
A kukorica terméskiesése egyes területeken 60-80 százalékos, sőt, néhol már silózzák az árukukoricát. A napraforgó ugyan elvileg jobban bírja a szárazságot, de már ennél a kultúránál is nagy károkról szólnak a hírek, a termelők szerint magas a léha szemek aránya.
