Nagy Márton: tovább kell erősíteni a magyar-kínai gazdasági együttműködést
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta a Kínai Export-Import Bank vezérigazgatóját és elnökhelyettesét, Ren Sengjunt. A felek áttekintették a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok legfontosabb területeit és a Bank által finanszírozott Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének helyzetét.
A tárgyaláson szó esett a lehetséges jövőbeni közös projektekről: a közlekedési infrastruktúra területén a V0-s és a budapesti repülőtérre vezető vasútvonalról, a magyar–szerb határátkelő fejlesztéséről, valamint a Szerbiába átmenő kőolajvezeték és az elektromosautó-töltő hálózat fejlesztésének lehetőségeiről.
A vasútfejlesztés különösen fontos szerepet játszik a nettó zéró kibocsátási célok elérésében,
hiszen a jövőben már az elektromos autók szállítása során is meg kell felelni a nettó zéró kibocsátás követelményeinek, ami csak vasúti szállítással biztosítható.
Magyarország minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a kínai áruk logisztikai központja legyen, hiszen fekvése kiváló, infrastruktúrája fejlett, a befektetői környezet pedig versenyképes. A kínai vállalatok már 6400 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre hazánkban, ezek mintegy 25 ezer új munkahelyet hoznak létre közvetlenül. A tavalyi adatok szerint Kína Magyarország kilencedik, Európán kívül pedig a legfontosabb kereskedelmi partnere.
Nagy Márton kiemelte: Kína hazánk kiemelt gazdasági partnere,
az együttműködést a pénzügyi területen is tovább kell erősíteni. A legnagyobb kínai bankok már megjelentek Magyarországon, jó esély mutatkozik arra, hogy ez a kör tovább bővüljön, így Magyarország pénzügyi téren is Kína kiemelt régiós partnere lehet. Megjegyezte: hazánk tovább erősíti a gazdaság találkozási pont szerepét, hogy itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, és a high-tech technológia, így a pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében az egyeztetések a jövőben is rendszeresek maradnak.
Orbán Viktor még májusban elárulta, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakasza 2026-ban készül el, és abban az évben indul meg a forgalom. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Az építkezés után a szerb és a magyar főváros közötti távolság leküzdése 2 óra 40 perc alatt lehetséges lesz.
