A hazai gyümölcstermesztés jövője: málna helyett banán
A napjainkat, de még inkább a jövőnket alapjaiban meghatározó klímaváltozásra azonnali és teljes struktúraváltással kell felelnie az agráriumnak – mondta Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora annak apropóján, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakmai támogatásával elindult a Nagy Diák Agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő első fordulója.
A klímaváltozás miatt drámai változtatásokra lenne szükség
Gyuricza Csaba szerint a talaj- és területhasználatban drámai változtatásokra lenne szükség, így például a szántást egyre több esetben el kellene hagyni.
A szántással ugyanis olyan károkat okozunk a talajban, annyi nedvességet vesztegetünk el, és annyi szerves anyagot égetünk el, amivel hosszú távon elpusztítjuk a termőtalajunkat.
A szakszerű talajállapotot ma már sokkal korszerűbb technológiákkal és szemlélettel, szántás nélküli eszközökkel is el lehet érni.
A klímaváltozás másik nagy kérdésköre a földekben hasznosuló víz mennyisége. Nem a lehulló csapadék mennyisége csökken radikálisan, hanem az egyre emelkedő hőmérséklet és az általa okozott párolgás miatt egyre kevesebb hasznosul a talajban.
Az éves csapadékmennyiség eloszlása is megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az aránya az intenzív csapadékhullásnak, tehát rövid idő alatt leesik nagy mennyiségű csapadék, amit nem tárolunk sem a talajban, sem pedig korszerű csatornahálózatban vagy erre a célra létrehozott tározókban. A MATE rektora szerint talajhasználati rendszerünket ezekhez a megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, amennyiben 21. századi magyar agráriumról kívánunk gondolkodni a jövőben.
Mediterrán klíma jelent meg meg nálunk is
Ma a magyarországi klíma sokkal inkább hasonlít az 1950-es évek Dél-Európájára, semmint a Kárpát-medencére, nekünk pedig a növények termesztését és az állattartást ehhez kell igazítanunk. Az alkalmazott technológiákon túl a teljes területhasználatot újra kell gondolnunk, elfogadva, hogy akár a megtermelt növény-, akár a gondozott állatfajták tekintetében is változtatásra van szükség.
Olyan növényfajok tűnnek el, amelyek valaha jól érezték magukat a Kárpát-medencében, azonban most már nem megfelelő a klíma a számukra. Ilyen például a szeder és a málna is. Az utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy manapság már csak néhány száz hektáron termelünk málnát, szemben a korábbi több ezer hektárral.
Ugyanakkor megjelennek olyan növények, mint a füge vagy egyes banánfajták, amelyeknek a termesztése korábban elképzelhetetlennek tűnt volna hazánkban.
Versenyt futunk az idővel, hiszen évről évre hatalmas károkat szenvednek el mind a magyar gazdák, mind pedig a hazai nemzetgazdaság – fejezte ki aggodalmát az egyetem rektora. Rámutatott azonban arra is, hogy még a kihívások közepette is látni potenciális lehetőségeket.
- A növénytermesztési alapanyagok esetében,
- a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozóiparban,
- élelmiszeriparban,
- az elsődleges, másodlagos feldolgozásban
óriási lehetőségek vannak szinte teljesen kiaknázatlanul.
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
