Félelem, rettegés, szorongás a magyar utakon – tapasztalataikról vallottak a tanuló autóvezetők
Félelem, rettegés, szorongás – ilyen és ehhez hasonló lelki tényezőket fogalmaztak meg azok a rutintalan magyar autósok, akik jelentkeztek a Magyar Suzuki Együtt az utakon – Te is voltál kezdő sofőr közlekedésbiztonsági kampányának pályázatára. Közülük többen bevallották, sokszor az a legnagyobb problémájuk, hogy a tapasztalt autóvezetők türelmetlenül, olykor agresszívan viselkednek velük szemben.
Tanuló autóvezetők: átlag feletti a baleseti kockázat
Gál Kristóf rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője példaként egy közlekedéstudományi kutatást hozott fel, mely szerint a megkérdezett magyar sofőrök a közlekedés legkulturáltabb szereplőjének önmagukat tartják: egy 5-ös skálán 4,3-re értékelték magukat. A többi autóvezetővel viszont már nem ennyire megértők a kutatásban részt vevők, 3-asnál is rosszabb értékelést adtak mindenki másnak.
„A tapasztalatlanság számos probléma forrása lehet akkor, amikor a kezdő vezetők már kíséret nélkül, önállóan jelennek meg a forgalomban, és egyedül kell döntéseket hozniuk általuk sokszor ismeretlen szituációkban.
A baleseti statisztikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a kezdő járművezetők baleseti kockázata a közlekedésben átlag feletti: több mint másfélszer annyi személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoznak, mint amennyit az összes gépjárművezetőn belüli arányuk indokolna.
A közlekedési kultúra javításának egyik alapfeltétele, hogy a járművezetők – legyenek rutinosak vagy tapasztalatlanok – odafigyeljenek egymásra. Ha az utakon megértők és előzékenyek vagyunk egymással, az a baleseti helyzetek elkerülését is jelentősen javíthatja” – mondta Gál.
A Magyar Suzuki – amely harmadik éve indította el a közlekedésbiztonsági kampányát annak érdekében, hogy az utakon mind nagyobb biztonságban legyünk – a zsámbéki Drivingcampen tartott vezetéstechnikai tréningjén 18 rutintalan vagy kezdő vezetőnek adott lehetőséget, hogy profi oktatók segítségével nyerjék vissza az önbizalmukat a volán mögött. A résztvevők biztonságos körülmények között gyakorolhattak olyan váratlan helyzeteket, mint például
- a vészfékezés,
- szimulált vészhelyzetek megoldása tapadós és csúszós felületen,
- kikerülési manőver,
- lejtős hajtűkanyarban biztonságos haladás,
- emelkedőn elindulás.
Az oktatók számos vezetési tanáccsal látták el őket.
Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus úgy véli, a tapasztalt vezetők gyakran éreztetik a kezdőkkel, hogy kevesebbet érnek. Szerinte azt kellene értékelni, hogy ők is elsajátítottak egy plusz képességet az autóvezetői engedély megszerzésével, és ha a jogosítványt átvehették, feltételezhetjük róluk, hogy tudnak vezetni.
Csörgő László, a Drivingcamp vezető trénere arról beszélt, hogy
minden sofőrnek legalább alapszinten ismernie kell az autót, amit uralni szeretne, emellett meg kell tanulni 360 fokban látni a járművet és önmagát a közlekedési helyzetekben.
Ugyanakkor figyelembe kell venni a forgalom ritmusát is a szabályok betartása mellett. Hozzátette: a rutintalanok ne szégyelljék kitenni a T betűt.
Az eseményen voltak, akiket egy korábbi baleset, váratlan szituáció, például vad okozta vészhelyzet vetett vissza az önfeledt vezetésben, de visszatérő indok volt az is, hogy akár az oktatás, akár a jogosítvány megszerzése után találkoztak olyan emberi megnyilvánulásokkal, amelyek elbizonytalanították őket.
Győrfi Pál figyelmeztet: néhány pillanaton múlhat egy emberélet
Habár az évi 1,25 millió esetből nem mindegyik igényel azonnali, életmentő beavatkozást, de amikor elindul a mentőautó egy címre, sosem tudni előre, hogy mi vár rá a helyszínen. Például csak az újraélesztések száma több tízezer itthon minden évben – nem mindegy tehát, hogy mikor ér oda a segítség. A Magyar Suzuki 2023-as kampánya alkalmából készített felmérésből kiderül, a magyar autósok több mint 64 százaléka hetente legalább egyszer találkozik szirénázó járművel. Bár többségük úgy gondolja, a közlekedők összességében megfelelően reagálnak az ilyen helyzetekben, tízből ketten azonban mégsem indexelnek, ráadásul minden tizedik sofőr nem tudja a vonatkozó KRESZ-szabályokat.
