Gulyás Gergely fontos bejelentéseket tesz a magyar költségvetésről: régóta várt részletek derültek ki

Ahogy azt a Világgazdaság megírta, némiképp szokatlan időpontban, szerdán 13 órakor tartott kormányinfót Vitályos Eszter és Gulyás Gergely.

A kormányszóvivő és a Miniszterelnöksége vezető miniszter egyenesen a kormányülésről érkezik, amely szerdán reggel kezdődött. Könnyen lehet, hogy még nem is ér a végére, így a kormánytagok kvázi a szünetben teszik meg a legfontosabb bejelentéseket.

Az aktuális kormányülés fő témája ugyanis a jövő évi költségvetés, azon belül is a fókusz 

• a lakhatáson,
• a kis- és középvállalkozásokon,
• a béremelkedésen
• és a munkáshitelen van.

Gulyás Gergely bejelentéseiből végre kiderülhetnek ezek részletei. Legutóbb október közepén tartottak kormányinfót, akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar kormány szerint Budapesten a legsúlyosabb a lakhatási válság. Azt is közölte, hogy a kabinet a következő években kétmilliárd eurót költ a vasúti pályafelújításokkal kapcsolatos fejlesztésekre.

Gulyás Gergely régóta várt részeteket árult el: ezeket a támogatásokat vezeti be a kormány

A 2025-ös költségvetés az új gazdaság program költségvetése – kezdte Gulyás Gergely a kormányinfót. A büdzsé végszavazása december 20-án lesz, vagyis a nemzeti konzultáció válaszait be tudják építeni. A cél, hogy 2025-ban és 2026-ban 3-6 százalékos növekedés legyen, jövőre 3,4 százalékot tervez a kabinet. Jövőre működésbe kezd a debreceni BMW-gyár és Szegeden a BYD, ez sokat nyom majd a latba.

A munkáshitelre a 17 és 25 év közötti fiatalok lesznek jogosultak. A hitel szabadon felhasználható, kamatmenetes. Maximális összege négymillió forint. Ehhez Magyarországon legalább heti 20 órában kell foglalkoztatotti jogviszonyt felmutatni vagy egyéni vállalkozónak kell lenni. Utóbbi esetén a jövedelemnek a heti 20 órában foglalkoztatottak átlagjövedelmét kell elérnie. Munkáshitel és diákhitel egyszerre nem igényelhető. 

1. A munkáshitelért cserében ötéves magyarországi munkavégzést kell vállalni. Viszont a felvett kölcsön csökkenthető. Egy gyermek után két évre felfüggesztik a törlesztést, két gyermeknél újabb két év jön és a tartozás felét elengedik. Három gyermeknél a teljes összeget elengedik. A futamidő 10 év, a munkáshitel január 1-jétől indul.
2. Döntött a kormány a vidéki otthonfelújítás feltételrendszeréről. Azok a gyermekes családok jogosultak, aki 5000 fősnél kisebb településen laknak, ez a magyar települések 91 százaléka. A program nagyban megegyezik a korábban már, 2021–2022-ben futó otthonfelújítási programmal: legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelent, de legfeljebb a munkálatok 50 százalékos intenzitásával. De emellett jelzálogalapú hitelkonstrukció is nyílik állami támogatással. Ennek a maximális összege 6 millió forint, az állami kamattámogatás mértéke az ügylet kamaton belül 3 százalékpont. Fontos, hogy aki a korábbi programban részt vett és kimerítette a 3 millió forintot, az újra nem vehet részt. De a 3 millió forintig igen, tehát aki korábban csak például 2 millió forintot hívott le, annak 1 milliós puffere még van.  

Törvényjavaslatokat is benyújtottak az országgyűlésnek. Ennek része a családi adókedvezmény megduplázása. „Új gazdaságpolitika kell. A gazdasági semlegesség teremtheti meg ennek a feltételeit, mert gyengíti a függéseket, amelyek befolyásolják a magyar növekedést. A legjobb hír, hogy a reálbér-emelkedés 9-10 százalék körül alakul, ezt a kormány folytatni szeretné” – emelte ki Gulyás Gergely a friss GDP adatra reagálva. Azt mondta, hogy éves adatot kell nézni, tavaly recesszió volt, az idén viszont növekedés lesz. A 1,5 százalékos plusz viszont túlontúl optimista.

Az egyik baj, hogy a német ipar rossz állapotban van, ennek a következményei pedig kihatnak Magyarországra. Németországban az idén is recesszió lehet, jövőre az a kérdés, ezt sikerül-e elkerülni. A magyar gazdasági semlegesség programja azért is fontos, hogy ne legyünk kitettek ilyen szorosan. Ezért törekszünk jó gazdasági kapcsolatra az USA-val és Kínával is.

Az elmúlt három negyedéves német GDP-adat – 0,4, 0,2 – 3 százalék. Most lett 0,2 százalékos plusz. Nálunk 0,6, 1,6 és 1,3 és most lett – 0,7. A magyar adat most van először negatív tartományban. A német növekedés nem hajtja így a magyart. Aligha Nagy Márton tehet arról, hogy Ukrajnában háború van vagy a német recesszióról, fel sem merült a leváltása. Az euró-forint árfolyam kapcsán a Magyar Nemzeti Bankot kell kérdezni.

Magyarországon biztosított, hogy 2028-ra elérjük a 400 ezer forintos minimálbért – húzta alá.

Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának

Gulyás Gergely kérdésre elmondta, hogy valóban volt olyan kísérlet, hogy magyarországi gyártási kapacitást akartak felhasználni rá, hogy Ukrajnának juttassanak harci eszközöket. A magyar elhárítás ezt észlelete és fellépett. A magyar kormányzati álláspont változatlan, nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának.

Egy másik kérdésre reagálva elmondta, hogy nincs tervben teheráni, iráni látogatás a magyar miniszterelnök részéről. „Izraelnek az önvédelemhez való jogát támogatjuk” – húzta alá. A kormány gratulál az MKIK új elnökének, nem merült fel, hogy Parragh László leköszönő elnököt a Magyar Nemzeti Bank élére jelölnék.

A csádi misszió terv szerint halad. A pontos dátumokat a Honvédelmi Minisztérium közli, ha akarja. „Magyarország mindig is azt mondta, ha Európa nem akar belefulladni a migrációba helyben kell kezelni. Ha Európa nem vállal szerepet a stabilitás megteremtésében, akkor itt fog milliókkal találkozni. Ezért helyes és indokolt a csádi magyar misszió” – szögezte le.

A georgiai választásról azt mondta, hogy a választói akarat világos. Az EBESZ jelentésében az áll, hogy a lebonyolítás professzionális volt, kisebb hibákra hívták fel a figyelmet. A grúz kormány nyíltan beszél viszont arról, hogy már az orosz–ukrán háború kezdetén felmerült egyesekben, hogy milyen jó lenne egy grúz front. A jelenlegi georgiai kabinet erre nemet mondott. Ez a jelentősége a választásoknak. Az EU nem áll készen a bővítésre a miniszter szerint. 

Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt alkalmasságáról zeneszóval kellene nyilatkoznia az Európai Parlamentnek. Ez talán túlzás lenne, de nem rosszak a magyar jelölt esélye, akit jövő héten hallgatnak meg az uniós képviselők.

A magyar otthonteremtési támogatás nélkül is jelentősen drágultak volna az ingatlanok. A kormány nem ellenzi, sőt vitázik arról, hogy milyen adókedvezményekkel segítse a magántőkéből megvalósuló bérlakásprogramokat. De a kormány arra törekedett és törekszik, hogy az embereket ingatlantulajdonossá tegye.