Közétkeztetés: pozitív változásokat hozhat, de maradtak kérdések a szabadszedéses menzával kapcsolatban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFebruár 9-én lép hatályba a közétkeztetést szabályozó új rendelet, amely több fontos módosítást tartalmaz, és egyben tovább halad a tudatos életmódra nevelés terjesztésében.
Közétkeztetés a tudatos életmódra nevelésért
A közétkeztetésen belül a bölcsődei, óvodai, iskolai étkezéseket igénybe vevők száma a legmagasabb, így a rendeletben kiemelkedő szerepet kap az egészséges táplálkozás és a tudatos életmód kialakítása, a speciális táplálkozási igényű gyermekek étkeztetése, valamint a növekvő számban megjelenő különböző diéták biztosítása – foglalta össze az új szabályozás lényegét a Világgazdaságnak Feigl Edit.
A Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke szerint a módosított rendelet a táplálkozás-egészségügyi célok gyakorlati megvalósítását teszi könnyebbé, fentarthatóbbá és értelmezhetővé a közétkeztetők, az étkezők és az ellenőrző hatóságok számára.
Milyen változások történtek?
Tovább pontosították
- az élelmiszerekre vonatkozó gyakorisági és mennyiségi előírásokat,
- a korcsoportonkénti energiaszükséglet mennyiségi intervallumait,
- a megengedett só- és a biztosítandó kalciumtartalmat,
- a diétás étkeztetésre vonatkozó szakorvosi igazolás módját, nyomon követését.
Bővült a közétkeztetésben nem használható alapanyagok száma is, az eddigiek mellett februártól nem használható
az intoleranciát és allergiát okozó földimogyoró, dióféle, szezámmag, valamint a belőlük készült termék.
Feigl Edit úgy fogalmazott: e termékkör pontos értelmezéséhez az állásfoglalás és a hatósági ellenőrzés mikéntjének egyeztetése szükséges és elengedhetetlen. Szerinte tisztázni kell, hogy a tiltott felhasználás magában foglalja-e, hogy ezen élelmiszerek az élelmezési üzemben sem lehetnek jelen, illetve hogyan értelmezhető azon élelmiszerek esetében az előírás, amelyeknél a gyártó a „nyomokban tartalmazhat” figyelmeztető feliratot elhelyezi a terméken.
Szabadszedéses menza még szélesebb körben
Az utóbbi időben érezhetően megnövekedett az igény az önkiszolgáló rendszerű menza iránt, amelyhez már elkezdett idomulni a közétkeztetési piac is. A februárban életbe lépő rendelet új elemként biztosítja és szabályozza a szabadszedéses menza feltételeit. Feigl Edit jelezte: jelenleg is működnek az országban önkiszolgáló menzák, amelyet nem afféle svédasztalos étkezésként kell elképzelni. Van, ahol csupán egy-, máshol kétféle menüt kínálnak, amelyből a gyerekek igény szerint szedhetnek.
A szakember úgy látja, az ötlet jó, maga a választás lehetősége népszerűbbé teheti a menzás étkezést, amely napjainkban nem túl népszerű, de a gyakorlatban több kérdés felmerül. Ilyen például, hogy hogyan teljesülhetne a fejenként előírt egyes ételek gyakoriságára, mennyiségére és az energiamennyiségre vonatkozó előírás, ha a gyermek többet, vagy éppen egyáltalán nem szedne az egyes fogásokból. Felmerülhet az is: mi történik, ha a két menüből az egyik elfogy, mire valaki az ebédlőbe ér.
Az eredeti elképzelés szerint, ha önállóan szednek a gyermekek az ételből, kevesebb maradék keletkezik, ami a szakember szerint jól hangzik, hiszen ennek kezelése nehezen oldható meg: a maradékot visszavinni a főzőkonyhákba ugyanis tilos. A gyakorlat viszont azt mutatja, ha a közétkeztető elkészíti a gyermekenként előírt mennyiségű ételt, így is keletkezik maradék, hiszen nem számolható ki pontosan, ki mennyit szed.
Mindenhol bevezethetik a szabadszedéses menzát?
A Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke szerint az önkiszolgáló menza ezért egyrészt azokon a helyeken valósítható meg, ahol erre széles körű igény mutatkozik, másrészt jobbára azokban az intézményekben, ahol az ehhez szükséges infrastruktúra megtalálható, vagyis ahol főző- és tálalókonyha is működik, és helyben tudják pótolni a kifogyni látszó menüt, illetve a tálaláshoz szükséges eszközökkel is rendelkeznek.
Feigl Edit felhívta a figyelmet:
A változtatásokat figyelembe véve a közétkeztetőknek már most szükséges az étlapokat megtervezni, úgy, hogy betarthatók legyenek a 2025. február 9-től módosuló szabályok.
Ezzel párhuzamosan elengedhetetlenné válik a receptúrák, az adagolási útmutatók, valamint szükség esetén a már megkötött szolgáltatási szerződések tartalmi felülvizsgálata is – tette hozzá.
