A feszült geopolitikai helyzet új védelmi külpiacokat nyit

Bardach István, a ProPatria Electronics nemzetközi üzletfejlesztési vezetője a Figyelő és a Világgazdaság közös, Tőke. Versenyképesség. Egyensúly című konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén a „feszült geopolitikai helyzet új védelmi külpiacokat nyit” témájú kerekasztal-beszélgetésén azt mondta: a felderítőeszközök területén keresletmegugrást érzékel, a tőlünk keletebbre lévő országokban több publikus tendert is megnyertek, de úgy látják, idehaza is egyre több az értékesítési lehetőség. Céljuk, hogy minőségi magyar termék kerüljön a felhasználóhoz.

Tarjáni Zsolt, a Védelmi Export Ügynökség (VEX) nemzetközi üzletfejlesztési vezetője úgy látja, a különböző dróntechnikai megoldások iránt nőtt a kereslet, az orosz–ukrán háború miatt ugrásszerűen fejlődött ez a technológia. Megnőtt a kereslet a szimulációs képzések iránt is. A védelmi ipar speciálisan működik, ugyanis nem közvetlenül a cégek állnak kapcsolatban egymással, sokkal inkább a honvédelmi minisztériumok, hadseregek a szereplők. Erős verseny van, de nem csupán és nem elsődlegesen az árakban. Egy radar esetében egy szerződés évtizedes elkötelezettséget jelent, a meglévő eszközök modernizációja is szükséges.

Dicse Jenő, a SkillDict Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint a háborúban annak van esélye nyerni, aki jobban tud tanulni. A felkészülési idő összement, azonos idő alatt több mindent kell elsajátítani, a technológiai gyártók versenyeznek egymással. Szerinte a mostani tapasztalatok ráirányították a figyelmet a jó tanítás, kiképzés fontosságára is. A védelmi iparról azt mondta, lőszert lehet ugyan hamar gyártani, ám az alkalmas személyek kiképzése ennél jóval több idő.

Szabó-szombati Tibor, az N7 Holding Zrt. általános vezérigazgató-helyettese egyetért, konjunktúra van a védelmi iparban, de nem elég csupán a szomszédban zajló háborúra gondolni. Szükséges egy magyar beszállítói láncot kiépíteni, amely a védelmi ipari beszállítókhoz csatlakozik. Emlékeztetett arra a kormányzati célkitűzésre, hogy ismét legyen védelmi ipar, amely a hazai igényeket és az exportigényeket is képes kiszolgálni, igaz, a magyar honvédség önmagában kicsi felvevőpiac. Szerinte egy esetleges béke után sem következik dekonjuktúra, már nem a békeidőben megszokott szintre töltik fel a fegyverraktárakat az egyes országok.

Nagy nyertesek, nagy vesztesek

A dollár erősödéssel reagált Donald Trump győzelmének hírére – ez volt az alapfeltevése a „nagy nyertesek, nagy vesztesek – az amerikai elnökválasztás hatása” témájú kerekasztal-beszélgetésnek.

Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője azt mondta, a Fed és Trump vitája kapcsán érdemes felidézni, a világban három nagy kereskedelmi blokk van, és a célok is ellentmondanak egymásnak. Kérdés, hogy Gerome Powell mandátumának lejárta után lesz-e olyan elnöke a Fednek, aki a gyengébb dollárban érdekelt. Kína 2016-tal ellentétben már készült Trump elnökségére, mégpedig a ritkafémek exportjának tiltásával.

Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője arról beszélt, a Nyugat lényegében kiszorult Afrikából, és amíg az Egyesült Államok Dél-Amerikában próbált versenyezni, Kína már ott is komoly riválisa lett. A BRICS-országok arra törekednek, hogy eltávolodjanak a dollártól.

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyvezetője a bitcoin kapcsán leszögezte, nem stabil az értéke, hiába vannak, akik így tekintenek rá. Ennek pedig nincs köze Donald Trump vámpolitikájához, az viszont általánosságban igaz, hogy vámok kivetése esetén az érintetteknek mindig megvoltak a válaszlépései. Trump pedig inkább használja fenyegetőeszközként a vámokat, semmint ténylegesen minden esetben bevezesse őket. Megjegyezte, az euró továbbra sem veszélyezteti a dollár szerepét, nem veszi át azt.