Bőven van tér a hazai cégek exportjának bővítésére

Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a Figyelő powered by Világgazdaság Tőke. Versenyképesség. Egyensúly című konferenciáján a finanszírozás banki oldalát ismertetve elmondta, a bankrendszer készen áll és stabil tőkeháttérrel rendelkezik az exporttevékenységek finanszírozására. Tavaly november óta érezhető a lakossági hitelezés megindulása, a lakáscélú és a szabad felhasználású személyi hitelek állománya is nőtt, többet is folyósítottak.

Az orosz–ukrán háború kitörését követően a bankok is szigorítottak a feltételeken, és a hitelösszegeket is csökkentették, az idei év végén azonban határozottan az enyhülés jelei mutatkoznak.

A kamatokról szólva elmondható, hogy (a háború kitörését követően) egyértelműen növekedtek, a jegybanki alapkamat jelenleg 6,5 százalék, a nem kamattámogatott hitelekhez is 9–11 százalékos kamattal jutnak hozzá a cégek, az euróforrású hitelek 5,5–7 százalékos kamattal érhetők el. Forint- és euróoldalról is tovább csökkenhetnek a kamatok, ám a forint és az euró közötti 3-4 százalékpontos különbség megmaradhat. Szólt arról is, hogy a GDP növekedése megjelenik a vállalati hitelkeresletben is, a szektor egyre inkább igényli majd a hitelezést.

A magyar kivitel kapcsán Szabó Levente legnagyobb területekként kiemelte az autóexportot, a villamosgép- és műszereket – bár tavalyhoz képest csökkenés látszik. Pozitívum viszont a vegyipar és gyógyszeripar kivitelnövekedése, amely szektor növekményt ért el, míg a gabona, bár az aránya nem kiemelkedően magas, rámutat az agrárium fontosságára.

Az export legnagyobb része az uniós tagállamokba irányul, több mint 70 százalékban. Ebből 25 százalékot foglal el Németország – továbbra is legnagyobb kereskedelmi partnerünk maradt, ezért érezzük meg a német gazdaság gyengélkedését.

Hazánk nyitott gazdaság, az export-import összetétele, aránya ezért kiemelkedően fontos.

Növelni kell ugyanakkor a hazai cégek exporttérnyerését, ami ma 25 százalék. Nem minden kkv tud belépni az exportpiacra, holott van tér a bővülése.

Az élelmiszer-gazdaságról Szabó Levente azt mondta, hogy Románia és Olaszország került az első két helyre, megelőzve Németországot. Növekszik a diverzifikáció is, az agrárexport négyötöde tizenöt országba irányul. A teljes export szempontjából sem ország, sem ágazat szintjén nem jó csupán egyetlen piactól függeni, ez mutatja talán legjobban a diverzifikáció jelentőségét. Az innováció terén is van szerepe a külső piacok megismerésének, hiszen befektetéssel megismerheti a technológiát, gondolkodásmódot, az ismereteket pedig idehaza is kamatoztathatja.

Mindehhez a bankrendszer számos fajta segítséget tud nyújtani – zárta gondolatait.