Idén év végégig a kisvállalkozások csak abban a tagállamban járhatnak el alanyi adómentes adóalanyként, ahol gazdasági céllal letelepedtek. Ez azt jelenti, hogy minden olyan, a letelepedésüktől eltérő tagállamban, ahol terméket értékesítettek, szolgáltatást nyújtottak nyilvántartásba kellett vetetniük magukat, és teljesíteniük kellett az áfakötelezettségeket, például áfabevallást kellett benyújtaniuk, áfát kellett fizetniük, kivéve például, ha a tagállami szabályozás erre a vevőt, a szolgáltatást igénybe vevőt kötelezte. Januártól újabb változások lépnek életbe az alanyi adómentesség szabályait illetően. Nézzük, melyek ezek!
Január 1-jén indul a Kisvállalkozások Közösségi Alanyi Adómentességi Rendszere, vagyis az SME-rendszer (Special Scheme for Small Enterprises), amely a kisvállalkozások közösségi hozzáadottértékadó-rendszer vagyis héa-mentességének adminisztrációját egyszerűsíti mind az adózók, mind az adóhatóságok számára.
Már a tavaly őszi jogszabálymódosítások meghatározták és 2025 év elejével hatályba léptetik az unió harmonizációs kötelezettségnek megfelelően az alanyi adómentesség egyablakos rendszer keretében történő választhatóságának keretszabályait.
Ez azt jelenti, hogy a változások következtében, 2025. január 2-től az alanyi adómentesség választása nem csak a belföldön, hanem a külföldön teljesített ügyletekre is vonatkozhat
– mondja dr. Rákosa Melinda, az EY Adótanácsadási Üzletágának szakértője, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi alanyi adómentességet választani kell, külön, az adóhatósághoz tett előzetes elektronikus nyilatkozattal. Továbbá, negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, mégpedig tagállami bontásban a közösség tagállamaiban teljesített ügyletek teljes spektrumára.
Mint mondja, a most őszi módosítás a már meglévő keretrendszerben azonban az adólevonási jog tekintetében tartalmaz releváns pontosításokat:
A szakértő a nemzetközi alanyi adómentesség választásának feltételéről is beszélt. Mind mondta,
a kritérium az, hogy az adóalany értékesítéseinek éves szinten göngyölített összege ne haladják meg az adott tagállam nemzeti szabályai szerint megállapított értékhatárt, valamint az úgynevezett „összeurópai értékhatárt”, ami jelenleg éves 100 000 euró.
Dr. Rákosa Melinda megjegyezte: a szabályzás szerint a magyar adóalany belföldi értékesítéseinek együttes összege nem haladhatja meg a 12 millió forintot, amely adómentességi értékhatár a korábbi várakozásokkal szemben egyelőre úgy tűnik, hogy nem változik.
Az új szabályozás értelmében, ha például egy magyarországi székhellyel rendelkező kisvállalkozás belföldi értékesítéseinek összege átlépi ugyan a 12 millió forintos magyar értékhatárt, de az uniós értékesítései együttesen a 100 ezer euró értékhatárban maradnak, akkor a másik tagállamban még mindig jogosult az alanyi adómentesség választására feltéve, hogy az ott érvényes belföldi értékhatáron belül értékesít.
Ennek azonban az ellenkezője is igaz, vagyis az „összeurópai értékhatár” átlépése továbbra is jogosít kizárólag magyar viszonylatban az alanyi adómentesség választására, ha a belföldi értékesítések összege a 12 millió forinton belül marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.