Vészharang: összeomlott az energiamegtakarítások piaca
Szorít az idő: az Országgyűlés kedden szavaz a 2015-ös energiahatékonysági törvény módosításáról. Nem tudni, hogy a módosítást változatlan formában fogadja-e el, vagy figyelembe veszi a nagy hazai logisztikai szervezetek aggályait. A szervezetek ugyanis attól tartanak, hogy a törvényben szereplő kötelezettség szigorítása nélkül Magyarország nem fogja teljesíteni 2030-ra vállalt klímacéljait.
Összeomlott az energiamegtakarítások piaca
Levelükben arra figyelmeztetnek, hogy ha átdolgozás nélkül fogadják el decemberben a módosítást, akkor nemcsak a kamionok vasútra terelése lehetetlenül el, hanem számos más, a vállalkozásokat és a lakosságot is érintő energiahatékonysági vagy klímabarát intézkedés, például
- a fűtés- és világításkorszerűsítések,
- a födémszigetelések,
- a nyílászárócserék,
- a járműflottacserék is.
A Világgazdasághoz eljuttatott aggályaik szerint már össze is omlott az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) és az általa generált hitelesített energiamegtakarítások (HEM) értékesítési rendszere. Ezért
- a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary),
- a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE),
- a Magyar Vasúti Egyesület (Hungrail) és
- a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ)
arra kéri az Országgyűlést, hogy
ne fogadja el jelenlegi formájában az energiahatékonyságról 2015-ben hozott törvény módosítását.
A tíz éve született jogszabályban írták azt elő, hogy a klíma védelmében 2030-ra a magyarországi végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 2005-ös szintet. Ehhez mintegy 7 petajoule-lal kell csökkenteni a hazai energiafelhasználást.
E cél érdekében a földgáz- vagy a villamosenergia-kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak, valamint az üzemanyagot használóknak csökkenteniük kell saját energiafogyasztásukat. Ezt úgy tudják teljesíteni, hogy az EKR-ben hitelesített energiamegtakarításokat számolnak el, például az említett hőszigetelések, fűtés-, világításkorszerűsítések, gépcserék vagy éppen kamionfélpótkocsik vasúti szállítása után.
Látszólag minden rendben az energiahatékonyság terén
Az EKR-rendszerben azonban az idén decemberre már annyi hitelesített energiamegtakarítást számoltak el, ami látszólag a teljes, 2030-ig szükséges energiamegtakarítási igényt lefedi. Azaz az energiamegtakarításra kötelezett cégek már most rendelkeznek annyi hitelesített energiamegtakarítással, amennyit 2030-ig kellett volna elérniük. Ezért mostantól ezek a kötelezett cégek 2030-ig már nem fognak beszerezni az EKR-rendszerben hitelesített energiamegtakarításokat.
Valójában azonban mégsem teljesülnek a klímacélok, mert a hitelesített energiamegtakarítások között olyan rövid élettartamúak is vannak – jellemzően a szemléletformálást elősegítő aktivitások –, amelyek nem számítanak be Magyarország EU-s és saját energiamegtakarítási vállalásába.
Ebbe csak a tartós hitelesített energiamegtakarításokat számolják bele, például a szigeteléseket, fűtéskorszerűsítéseket, teherautóflották korszerűbbre cserélését.
Van megoldás, amely áremelést sem jelent
A logisztikai szakmai szervezetek ezért azt javasolják, hogy növeljék az EKR kötelezettségi mennyiséget a jelenlegi 0,5 százalékról 1,1 százalékra, hogy újra legyen piaca a hitelesített energiamegtakarításoknak, azaz újra megérje energiahatékonysági beruházásokat finanszírozni. Emellett pedig csökkenteni kell az EKR-ben a rövid élettartamú hitelesített energiamegtakarítások arányát a tartós energiamegtakarítások javára.
A kötelezettségi mennyiség emelése egy forinttal növelné ugyan a szabadpiacon a villamos energia és a földgáz kilowattonkénti árát – a lakossági fogyasztókat a rezsicsökkentés miatt ez nem érintené – ugyanakkor 2024-ről 2025-re 30–40 százalékos energiaár-csökkenés mellett a cégeknek ez nem jelentene tényleges áremelkedést.
A lakosság és a nemzetgazdaság is profitál az intermodális fuvarozásból
A szakmai szervezetek azt is javasolják, hogy az intermodális fuvarozásra való áttérést támogató intézkedést – a kamionokkal szállított áru vasútra terelését – az ötéves, tartós energiamegtakarítások csomagjába tegyék át. Ezzel újabb intézkedéscsomag számítana be az uniós és a nemzeti klímavédelmi kötelezettségvállalások teljesítésébe.
Az intermodális fuvarozás támogatása az EKR-en keresztül jelentős nemzetgazdasági hasznot hoz: Évente
- több tízezer kamionnal lehet csökkenteni a túlzsúfolt autópályák forgalmát,
- több tízezer tonnával mérsékelni a szén-dioxid kibocsátását,
- jelentősen nőne a hazai átrakóterminálok forgalma, ami olyan adóbevételt és foglalkoztatást generál, ami most az osztrák termináloknál csapódik le.
- Jelentősen javulna a magyarországi közúti fuvarozók versenyképessége,
- új piaci lehetőségek nyílnak meg.
Mivel az intermodális fuvarozást csak a magyarországi adószámmal és járműparkkal rendelkező közúti fuvarozók számolhatják el az EKR-ben, a hazai gazdaságot segíti az intézkedés. Ráadásul ehhez nincs szükség sem a magyar állam, sem az EU anyagi támogatására.
Az aláíró szervezetek tagvállalatainak száma és az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján:
- NiT Hungary: 4900 tag, több mint 1960 milliárd forint
- MKFE: 2500 tag, több mint 1600 milliárd forint
- MLSZKSZ: 93 tag, több mint 1200 milliárd forint
- Hungrail: 39 tag, több mint 4400 milliárd forint.
