Energiahatékonyság: az építőcégek szerint most tényleg kellene a szigor
Esélyes, hogy a klímagázokról szóló törvény módosításának eredeti változatát szavazza meg kedden az Országgyűlés, és nem azt, amely még tartalmazza az energiamegtakarítási kötelezettség 0,3-ról 1,1 százalékra történő növelését.
A kötelezettség szigorítását a hazai logisztikai és építőipari szervezetek szorgalmazták a módosítás társadalmi egyeztetésén azért, mert szerintük a módosító által megcélzott 0,5 százalékos mutató kevés a klímacélok – formálisan egyébként már teljesített, de érveik szerint nem teljes – eléréséhez. Az említett százalékok a hitelesített energiamegtakarítás mértékére, illetve az energiahatékonysági kötelezettség árbevételre vetített nagyságára vonatkoznak. Ennek értékét a 2015-ös energiahatékonysági törvény 0,3 százalékban határozta meg.
Nem valószínű, hogy a módosítás második olvasatának mai vitája után még belenyúlnak a törvénybe, mégis van egy érdekes fejlemény.
„A logisztikai szervezetek csütörtökön egyeztetnek az Energiaügyi Minisztériumban a kérdésről” – tájékoztatta a Világgazdaságot Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára.
Szerinte
az egyeztetésnek akkor lesz értelme, ha az Országgyűlés nem szavazza meg a törvényt.
Ha megszavazza, akkor legfeljebb egy újabb, későbbi törvénymódosításban lehet bízni. Az MKFE főtitkára hangsúlyozta, az érintett szakmai szervezetek végül is azért léptek fel a magasabb energiahatékonysági kötelezettség érdekében három minisztériumnál és a miniszterelnöknél is, mert az emelés nélkül szerintük leállhatnak az energiahatékonysági beruházások. A Világgazdaság megkérdezte az Energiaügyi Minisztériumot, hogy miért került ki a végső módosítóból az előző változatában még szerepelt 1,1 százalékos megtakarítási kötelezettség. Amint megkapjuk a választ, frissítjük a cikkünket.
Amennyiben a jelenlegi 0,3-ról csupán 0,5-re emelkedik az előírás, akkor nem teljesül a 2030-ra vállalt klímacél, ami uniós büntetést von maga után, ráadásul nem lesz támogatás a lakossági otthonfelújításokra és a szociális alapon, ingyenesen végzett födémszigetelésekre
– mutatott rá a következményekre a Világgazdaságnak Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, a Masterplast Nyrt. elnöke.
Egyetlen számon múlik minden
A logisztikai szervezetekhez hasonlóan a kérdésben még nagyobb mértékben érintett építőipar is lobbizik a súlyos következményekkel járó módosítás ellen. Mint megtudtuk, az Évosz a miniszterelnöknek is megírta levelét, amelyben az energiamegtakarítást célzó szakmai javaslatokat sorolták, az EKR, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kötelezettségi szintjének növelését kérve.
Az energiahatékonyság növelését szolgáló
épület felújítási programok a gyenge lábakon álló építőiparnak most mentőövet jelentenek, azok lenullázódása rendkívül súlyos következményekkel jár a lakosságra és az ágazatra nézve is
– derül ki Tibor Dávid okfejtéséből.
Eredetileg, az Energiaügyi Minisztérium által is támogatott törvénymódosító javaslatban az EKR kötelezettségi mennyiséget a jelenlegi 0,3 százalékról 1,1 százalékra tervezték emelni, ez csökkent időközben valahogy 0,5-re, ami rendkívül kevés.
Az energiahatékonyság kiemelten fontos ügy, a hitelesített energiamegtakarítások piaca a törvénymódosítás jelenlegi formában történő elfogadása esetén összeomlik, mert
ha a cégek nem lesznek kötelezve az emelt érték teljesítésére, akkor nem vásárolnak semmit.
A gazdasági összefüggést talán nem mindenki ismeri, ennek megértése nagyon fontos a súlyos következmények elkerülése érdekében – mondta az ÉVOSZ tagozati elnöke.
Ha a kötelezettek már elérték a hitelesített energiamegtakarítási célt, akkor nem vásárolnak kvótákat és
nem lesz pénz a lakossági támogatásokra sem.
Az otthonfelújítási programok támogatásának fedezetéül szolgáló bevételek nélkül az sem működik, ami már beindult, hogy egész utcasorokon végeztek el födémszigetelést a hátrányos helyzetűek körében.
Az érintett ágazatok bíznak benne, hogy a döntéshozók az utolsó pillanatban jól döntenek és a törvénymódosítást a számottevően emelt EKR értékkel szavazzák meg – mondta az ÉVOSZ illetékese.
Hosszú távon nem lesz elég az energiahatékonyság
A nagy hazai logisztikai szervezetek is megfogalmazták aggályaikat a törvénymódosítás kapcsán, amiben rámutattak arra, hogy
- bár az EKR-rendszerben idén decemberre már annyi hitelesített energiamegtakarítást számoltak el, ami látszólag a teljes, 2030-ig szükséges energiamegtakarítási igényt lefedi,
- így az energiamegtakarításra kötelezett cégek már most rendelkeznek annyi hitelesített energiamegtakarítással, amennyit 2030-ig kellett volna elérniük,
- valójában azonban mégsem teljesülnek a klímacélok, mert
- a hitelesített energiamegtakarítások között olyan rövid élettartamúak is vannak – jellemzően a szemléletformálást elősegítő aktivitások –, amelyek
- nem számítanak bele Magyarország EU-s és saját energiamegtakarítási vállalásába.
Ebbe
csak a tartós hitelesített energiamegtakarításokat számolják bele,
például a szigeteléseket, fűtéskorszerűsítéseket, teherautóflották korszerűbbre cserélését.
Ugyanakkor mostantól ezek a kötelezett cégek 2030-ig már nem fognak beszerezni az EKR-rendszerben hitelesített energiamegtakarításokat, ha a törvényben nem emelik a mennyiségi értéket – ezért emelnek szót az érintettek.
Vészharang: összeomlott az energiamegtakarítások piaca
Nem teljesülnek a Magyarország által megcélzott klímacélok, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el az energiahatékonysági törvény tervezett módosítását – jelzik a nagy hazai logisztikai szervezetek. A 2030-as energiamegtakarítási célok ugyanis papíron, de csak papíron már teljesültek, így semmi nem kötelezi az érintetteket energiahatékonyságuk további javítására. Szigorítani kellene a megtakarítási elvárásokat.
Ajánlott videók
Befektetés: az európai részvények szenvednek, de Amerika hasít – és még csak mos jön a feketeleves
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.