Mára izzadta ki magából az energiaválságot a magyar külkereskedelem, remélhetőleg nem lesz másik
Az energiaválság és az európai inflációs sokk hatására már tavaly mínuszba fordultak a magyar import éves változásának rátái, majd ezt az export is követte. Idén tavasz óta izgalommal figyeljük, sikerül-e kilábalnia a zuhanásból a gazdaságunk teljesítményét és az életszínvonalunkat is gyökeresen érintő magyar külkereskedelemnek, és a csütörtökön közzétett októberi előzetes adatok megerősítik a lassú, de biztos javulás tényét. Ugyanakkor szintén biztató októberi kiskereskedelmi adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal.
A magyar import teljesen, az export csaknem helyrejött a zuhanás után – a háztartásoknak ez jó
Miközben a gyenge európai gazdasággal és a beteg Németországgal a háttérben a magyar gazdaság recesszióval küszködik, a teljesítményében kulcsfontosságú külkereskedelemben egyértelmű a trendvonal. A márciusi mélypont idején még 19,3 százalékos éves visszaesésben volt az euróban számolt behozatal, és 13,8 százalék mínuszban az export. A friss októberi adatok szerint az import már 0,2 százalékos pluszban van, a kivitel csökkenése pedig 0,8 százalékra mérséklődött – közölte a KSH.
A kivitel és a behozatal értéke egyébként az év második felében hónapról hónapra növekedett. A magyar külkereskedelmi többlet – ami gazdasági növekedést generál és támogatja a forint árfolyamát – rendre kevesebb, mint egy éve (az októberi 965 millió euró 127 millió euróval), ami rossz hírnek tetszhet, de két dolog miatt mégsem feltétlenül:
- Az import növekedése ronthatja a külkereskedelmi mérleget, de ha az életszínvonal javulása okozza, a jelen helyzetben az jó jel, és még jobb lenne, ha a később megismerhető részletekből kiderülne: a beruházások is több behozatalt generáltak.
- Hosszabb adatsort, az év első tíz hónapját nézve 2024 még mindig jobb az egyenleget tekintve, mint az előző évek. A külkereskedelmi többlet 10,294 milliárd euró, 2,436 milliárd euróval magasabb, mint 2023 azonos időszakában.
Az éves javulás mögött az a fájdalmas tény áll, hogy a nemzetközi tényezők okozta inflációs sokkot erősen megérezték a magyar háztartások és vállalatok: a nyomán nagyon gyenge volt az év elején a behozatal.
Az élénkülés ugyan az azonnali adatokban visszafoghatja a növekedést, ez azonban a későbbiekben fordulhat annak az örvendetes hatásnak a következtében, hogy a háztartások fogyasztása magához térni látszik: ezt igazolják a mai kiskereskedelmi adatok is.
Nagy Márton előre megmondta, mi fog történni a magyar gazdasággal: igaza lett
Októberben nemcsak az éves, hanem a havi bázison számított kiskereskedelmi adat is egyértelműen kedvezően alakult. Mindez csak azért nem meglepetés, mert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már hetekkel korábban jelezte, hogy a kiskereskedelem és a fogyasztás is „gyorsan jön vissza”.
A magyar külkereskedelem jövője szorosan az európai gazdaságéhoz kötődik
Ami a későbbieket illeti: a javulás trendje egyértelműnek tűnik, a sebességét illetően azonban rendkívül sok a bizonytalansági tényező és megválaszolatlan kérdés, többek közt:
- A háztartások fogyasztását és a beruházásokat elbizonytalanítva nem következik-e be újabb energiaválság és/vagy az ukrajnai háború eszkalációja. Ha egyik sem, netán Donald Trump január 20-án kezdődő amerikai elnöksége véget vet a háborúnak, az ellenkező, gyorsító hatású lehet.
- Donald Trump megjósolhatatlan taktikájú vámemelési politikája Európa számára is bizonytalanságot okoz, még áttételes hatásain keresztül is. Például az európai ipart és külkereskedelmet is alapvetően érinti, hogy alakul a növekedés Amerika első számú riválisánál, Kínában.
- Ha tovább száguld a dollár, az jótékony hatással lehet a külkereskedelmi mérlegünkre (bár a forint árfolyamára kevésbé). Ha felszöknek az energiaárak valamilyen újabb geopolitikai meglepetés következtében, az fordítottan hatna.
- Ha a magyar költségvetésnek tere nyílik többet költeni, annak is lehet hatása a fogyasztásra, a beruházásokra és az importra, attól függően, mire költenek.
- A külkereskedelmünkben domináns Európa: októberben a kivitel 76, a behozatal 71 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le. Számunkra is kulcskérdés, rá tud-e állni ismét a növekedési pályára az európai gazdaság – akár az Európai Központi Bank forintot is gyengítő kamatcsökkentéseivel –, és mi lesz az unió két legnagyobb és politikai-gazdasági értelemben nagybeteg gazdaságával: Németországgal és Franciaországgal.
Németország nem gyógyult meg, de máris van egy még nagyobb beteg Európában
A német gazdaság állapotáról sorjáztak a rossz hírek az idén, Magyarországon is nagy érdeklődést kiváltva, hiszen legnagyobb kereskedelmi partnerünkről van szó. Európa beteg embere – olvashattuk számtalanszor, és ez alátámasztást is nyert, a részvénypiacok idei viselkedése alapján mégsem az Európai Unió legnagyobb gazdasága a legbetegebb. Hanem a második legnagyobb.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
