Varga Mihály: a magyar gazdaságpolitikának foglalkoznia kell az euró bevezetésével

A jegybank szerepe a magyar gazdaság életében kiemelt és hangsúlyos, megtisztelő egy ilyen felkérésnek eleget tenni – ezzel kezdte a beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, akit a parlament gazdasági bizottsága hallgat meg, miután Orbán Viktor nemrégiben felkérte, hogy 2025 márciusától vegye át a Magyar Nemzeti Bank vezetését. A tárcavezető szerint a jegybank szakemberei felkészültek, akikkel öröm lesz a jövőben együtt dolgozni. 

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, ezenfelül ellátja a pénzügyi rendszer felügyeletét. Szerinte teljesen világos szabályok vannak arra, hogy melyek az elsődleges célok.

– szögezte le a miniszter. Hozzátette, hogy aki ismeri a munkáját, az tisztában van azzal, hogy mindig is fontosnak tartotta az egyensúly kérdését. Kiemelte, hogy a magas infláció gyengíti a bizalmat a gazdaságban, ráadásul a szegények adója.

Hangsúlyozta, a magyar gazdaság helyzete stabil, a folyó fizetési mérleg 2 milliárd eurós többletet mutat, a költségvetés elsődleges egyenlege nulla, ami 2 százalékpontos költségvetési konszolidációt jelent 2023-hoz képest. A GDP-arányos államadósság-ráta 73,6 százalékon áll, elismerte, hogy a régiós országokhoz képest ez magas, ezen dolgozni kell.

A miniszter szerint a lakossági és vállalati bizalmi indexek a szomszédos országokhoz hasonlóan alakulnak, továbbra is az óvatosság a jellemző, miközben a pénzpiacokra a volatilitás és az instabilitás nyomja rá a bélyegét. A 2025-ös növekedés a beruházásokon és a fogyasztáson fog alapulni. Szerinte a vállalkozások akkor fognak beruházni, ha stabil és kiszámítható a gazdasági környezet. Jelezte, hogy az MNB függetlenségét a törvény garantálja, de együttműködik a kormánnyal, a felelősségi viszonyok kölcsönös tiszteletben tartása mellett.

A magyar pénzügyi közvetítőrendszer likviditása erős, a makroprudenciális rendszer megfelelően segíti elő a hitelezést. A bankrendszer eszközállománya 49 600 milliárd forint, a biztosítási szektor 4300 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkezik – sorolta a pénzügyi eszközállomány fő jellemzőit. Az a cél, hogy a pénzügyi rendszer hatékonyan működjön továbbra is.

Varga Mihály bemutatta azokat is, akik a jegybankban segítik a munkáját, így 

• Banai Péter Benő államtitkár,
• Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, 
• Sipos Tompa Levente, akivel a devizakötvények kibocsátásakor dolgoztak együtt.

Jönnek a kérdések

Torda Bence, a Párbeszéd politikusa Varga Mihály függetlenségét firtatta, hogy mennyire tekinthető önállónak az, aki Orbán Viktor miniszterelnök mellett dolgozott 4800 napon keresztül. 

Csárdi Antal független országgyűlési képviselő arról érdeklődött, hogy mi lesz a sorsuk a jegybank mögött álló alapítványoknak, és tervez-e vizsgálatot indítani, hogy miképp gazdálkodtak.

Z. Kárpáth Dániel, a Jobbik képviselője a forint kapcsán azt akarta megtudni, hogy milyen árfolyamra lenne szükség, szerinte kirívóan gyenge ma az árfolyam. Továbbá arra is rákérdezett, hogy valamilyen alternatív GDP-kiszámítási módszer felmerül-e a jegybank új vezetése részéről. A bankok kapcsán arra mutatott rá, hogy nagyon drága a bankolás Magyarországon, az ezzel kapcsolatos fogyasztóvédelmi vizsgálatokról érdeklődött, hogy terveznek-e.

Molnár Ágnes, a Fidesz politikusa a devizatartalék kapcsán kérdezte meg, hogy elegendőnek tartja-e a mostani szintet.

Varga Mihály az euró bevezetéséről beszélt

Varga Mihály jelezte, hogy még nem lépte át a jegybank küszöbét, ezért nem tud arra válaszolni, hogy az ingatlanállomány milyen állapotban van. Az euró bevezetése kapcsán három dolgot rögzített.

1. Elsőként Magyarország az uniós csatlakozással vállalta az euró bevezetését, erre akkor kerülhet sor, ha a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi.
2. A második kérdés az ERM2-be való belépés, ami mérsékelheti a kockázatokat, így a hozamokat. „Ezzel a kérdéssel bőven és kimerítően foglalkoztam. Azt kell hogy mondjam, a magyar gazdaságpolitikának foglalkoznia kell azzal, hogy az euró bevezetésének feltételeit megteremtse.”
3. Harmadikként jelezte, hogy erről nem csak a jegybank, a kormány is dönt, a két intézmény közösen dönthet róla.

Hangsúlyozta, hogy a jegybank elsődleges dolga az árstabilitás, ezt tekinti a legfontosabbnak, minden olyan kérdés, hogy az akkugyárak hasznosak-e a magyar gazdaság számára, nem tartozik a hatáskörébe. 

A jegybank függetlensége kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy világos szabályok vannak, ez azonban nem zárja ki, hogy egyeztessen a többi intézménnyel. 

A versenyképességi kérdésékkel várhatóan foglalkozni fog jegybankelnökként. Amikor pénzügyminiszter volt, fontosnak tartotta, hogy az adórendszer versenyképes legyen, ma már a hetedik legversenyképesebb a világon. 

– tette egyértelművé Varga Mihály arra a kérdésre, hogy milyen kamatszintre lenne szükség. Kiemelte a transzparencia szerepét, szerinte fontos, hogy átlátható és érthető döntéseket hozzon a jegybank.  A digitális pénzek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális jegybankpénz is egy innováció, nem lehet becsukni a szemeket, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a magyar pénzügyi rendszerben a digitális forintot is létre lehessen hozni. Ugyanakkor hangsúlyozta, biztosítani kell a készpénzhasználatot is, kérdésnek nevezte, hogy mi van akkor, ha ezek a rendszerek leállnak. 

A kriptovaluták kapcsán arra mutatott rá, hogy átvesszük az uniós szabályokat, a pénzügyi innovációk elősegítése fontos feladata a jegybanknak. 

– mondta Varga Mihály, ám ez nem akadálya annak, hogy a kriptoeszközök terjedése szabályozott formában megvalósuljon. Az inflációról úgy vélekedett, hogy kezd visszatérni a jegybank célsávjába, de elismerte, van még tennivalója a monetáris politikának. A miniszter hasznos kísérletnek nevezte a Macron francia elnök vezette kormányzat által a GDP alternatívájaként emlegetett gazdasági számítást, ugyanakkor a befektetők még mindig a msotanit veszik alapul. 

„Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a devizatartalék elegendő” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az aranytartalék is ennek része. A magyar jegybank pedig csak követte más jegybankok politikáját ezen a téren.