Egyes munkák elvégzésére egyszerűen nem találni hazai dolgozót, hiába hirdetnek mindenhol, nemritkán sok százezer forintért a munkát kínálók – derül ki egy áprilisi cikkünkből, amely a hónap legolvasottabb írása lett néhány nap alatt. Mint a Kisalföldtől átvett körképből kiderült, az egyik legrosszabb helyzetű ágazat a mezőgazdaság, így például az állattenyésztésben érdekelt gazdák közül többen kénytelenek harmadik országbeli – mongol vagy éppen Fülöp-szigeteki – vendégmunkásokat alkalmazni. Négy-hat dolgozói állást hirdetett meg a Fülöp-szigeteken egy magyar vállalkozás, egy héten belül 300 jelentkező közül választhatott. A kölcsönzött munkavállalók két évig maradnak a kiközvetített országban, és visszamennek hazájukba – erre az állam garanciát vállal.
Emlékeznek még, mennyi volt az üzemanyag ára áprilisban? Már forintra pontosan biztosan nem rémlik, hiszen az üzemanyagárak akkoriban is többször változtak. A hónap első napjaiban a benzin esetében bruttó 4 forintos, míg a gázolajnál bruttó 7 forintos drágulást jelentettek be, ami olyan sokakat érdekelt, hogy az erről beszámoló cikk lett a második legtöbb olvasót érdeklő áprilisi belföldi gazdasági téma. Az akkori átlagár – miután a nagykereskedelmi árváltozásokat a kiskereskedelem, tehát a benzinkutak is lekövetik – április 5-től a következőképpen alakult:
Egyetlen hónap leforgása alatt több mint kétezer magyar hagyta ott a munkáját Ausztriában. Ez a magyar munkaerőpiac számára kedvező helyzet is lehetne, de kérdés, mi történik a háttérben. Az nem derült ki, hogy mi lett az osztrák munkaerőpiacról eltűnt magyarokkal, és hol vállaltak azóta munkát, de az kiolvasható a cikkből, hogy Ausztria a „külföldi emberigényét” két fő forrásból teremti elő: az egyik a 83 milliós Németország (ami a nyelvi azonosság miatt is kézenfekvő), a másik pedig a szűk tízmilliós Magyarország.
Sokkal olcsóbb lett a dízel, a gázolaj a nagykereskedelemben április utolsó harmadában: bruttó 8 forinttal csökkent. Olvasóink körében az üzemanyagár-változásról szóló hírek nagyon keresettek, ez a cikk is toplistás lett olvasottságban. Méltán, hiszen arról is szó volt benne, hogy bevezet-e újabb üzemanyagárstopot a kormány A gazdaságfejlesztési miniszter ekkor jelentette be ugyanis, hogy a kormány meg fogja vizsgálni, be kell-e avatkoznia amiatt, hogy a hazai üzemanyagárak 20-30 forinttal magasabbak az uniós átlagnál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium olyan módosító indítványt nyújtott be áprilisban az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának, amely a lakosság számára lehetővé teszi, hogy a jövőben a bankjegykiadó automaták mellett a postai ügyfélkiszolgálási pontokon is ingyenesen felvehető legyen havonta két alkalommal, összességében legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénz. Erre a bankautomatákból 2014 februárjától már van lehetőség, méghozzá havonta két alkalommal, összesen 150 ezer forintig költségmentesen.
A közlekedéssel kapcsolatos új információk mindig kiemelten fontosak, a kalauz nélkül közlekedtetni tervezett vonatokról szóló jövőkép pedig első olvasatra igencsak érdekesnek tűnt, sokan fel is kapták a hírre a fejüket, hiszen tömegek ingáznak a munkahelyükre akár naponta is.
Pilotjelleggel a Pilisvörösvár és Rákos között közlekedő S76-os vonatok indultak el jegyvizsgáló nélkül április 7-én. Már akkor bejelentette a MÁV-Start, hogy a két hónaposra tervezett tesztelési, majd pedig értékelési folyamatot követően várhatóan az elővárosi és vidéki vonalra is kiterjesztik a kalauz nélküli közlekedést.
Nevetségesen kevés pénzt keres Marco Rossi – derült ki népszerű írásunkból. A 2024-es németországi labdarúgó-Európa-bajnokság előtt még inkább fókuszba került a sportág és a magyar csapat is, amely mint kiderült: korántsem a legtöbbet fizető munkaadó. Marco Rossi ugyanis a magyar válogatott élén végzett munkájáért a Finance Football információi szerint évi 300 ezer eurót kap. Rossinál csak a cseh klub szakvezetője, Ivan Hasek (250 ezer euró), a román válogatott edzője, Edward Iordanescu (240 ezer euró) és a georgiai csapat főnöke, Willy Sagnol (200 ezer euró) keres kevesebbet. A szlovén tizenegy menedzsere, Matjaz Kek Rossival megegyező, 300 ezer eurót tehet zsebre az év végén.
Gyakorlatilag április nagy része az üzemanyagárakról, illetve az árváltozásokról szóló hírektől volt hangos, ezek a legolvasottabb magyar gazdasági cikkek közé kiemelkedő arányban kerültek be, hosszú ideje érlelődött, hogy valaminek történnie kell. Ekkoriban kisebb áttörés következett be a magyar üzemanyagpiacon, a Holtankoljak előrejelzéséből kiderült, hogy megérte megüzennie a kormánynak, hogy nem stimmel a kereskedők hazai árképzése.
Mint kiderült, üzemanyagár-képzés terén korántsem jött el a nyugalom időszaka, ekkorra klasszikus húzd meg, ereszd meg helyzetet teremtettek a kereskedők. A kormány világossá tette, hogy kezd betelni a pohár az üzemanyag-drágulással, de ez nem bizonyult elegendőnek: a benzin ára ugyanis jócskán nőtt, a dízelé viszont jelentősen csökkent, az előbbi literenként 6, az utóbbi 7 forinttal. Az áremelkedés dinamikáját tükrözi az összesítés: januártól április közepéig nagykereskedelmi szinten
a literenkénti benzinár 111, a dízelár pedig 73 forinttal nőtt,
jóllehet ebből 41 forint a kötelező januári jövedékiadó-emelésre vezethető vissza – derült ki a legolvasottabbak között jegyzett cikkünkből.
Április végére már nem az volt a kérdés, hogy a kormány belenyúl-e az üzemanyagárakba, hanem az, hogy hogyan előzi meg az autósok érdekében hozandó intézkedés negatív mellékhatásait. Olyan döntésnek kell születnie – figyelmeztet az áprilisi elemzés –, hogy az üzemanyag érdemben lesz kevésbé drága, de a forgalmazók kedve sem megy el az értékesítéstől.
Árstop végül nem lett, de előírták, hogy alacsonyabb ár kell a régiós átlagnál, ami elsősorban a Molt érintette, mint nagykereskedőt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.