Nagy Márton a parlamentben: az infláció a múlté, a fogyasztás helyreállt, 2025 a növekedés éve lesz
Három válságon és három sikeres válságkezelésen vagyunk túl – ezzel kezdte előadását a parlament gazdasági bizottságában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akinek éves meghallgatására került sor. A tárcavezető szerint a szükséges minimumot jelenti a kormány által képviselt gazdasági semlegesség, ami nélkül elérhetetlen lenne a 4 és 6 százalék közötti gazdasági növekedés.
A kormány azon dolgozik, hogy visszaadja, amit az infláció elvett az emberektől
A 21 pontos új gazdaságpolitikai akciótervről azt mondta, hogy a belső konjunktúra helyreállítása a célja, csak azért tud felelősséget vállalni a kormány, ezzel 3-4 százalékos gazdasági növekedés érhető el. Összegszerűn pedig 4200 milliárd forintot juttat a magyar gazdaságba az akcióterv.
Az infláció a múlt, legyőztük és lent is maradt
– mondta a fogyasztóiár-indexről, ami novemberben 3,7 százalék volt, azaz továbbra is a jegybank célsávjában van. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta, elsősorban egy külső kínálati sokkból eredt, ezért nem fogunk szembesülni vele a következő években. Az elismerte, hogy az infláció megette a béreket, tehát az emberek a saját pénzükön érezték, hogy romlik az életszínvonaluk. Ez nem történhet meg újra – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy ezért hozták előre tavaly a minimálbér-emelés decemberre, ennek is köszönhető, hogy a reálbérek újra emelkednek, 9 százalékkal. Ugyanakkor jelezte, hogy ez sokáig fenntartható módon nem maradhat fenn, a realitás a 4-5 százalékos reálbér-emelkedés. A hároméves bérmegállapodás alapján a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal emelkedik, miközben az infláció 3 százalékkal, ez nagyon magas reálminimálbér-emelkedést jelent a miniszter szerint.
Hangsúlyozta, vissza kell hozni az infláció által elvett vásárlóerő-csökkenést, ezen fognak jövőre is dolgozni.
A foglalkoztatottságra rátérve elmondta, a kormány célja, hogy 85 százalékra hozzák fel, ami szerinte könnyű dolog, miután megteremtették a munkaalapú gazdaságot. Rámutatott, hogy ez a válság nem járt a munkanélküliség emelkedésével, a vállalatok ugyanis megtartották a munkaerőt.
Higgyék el, itt a top5-be be fogunk kerülni
– mondta a foglalkoztatottsági ráta várható alakulásáról az uniós mezőnyben. Nagy Márton az ágazati termelési adatok kapcsán kiemelte, hogy idén felhúzhatja a növekedést a kiskereskedelmi forgalom alakulása, ami a 3 százalék fölött alakulhat, így ez lehet a növekedés legfőbb támasza 2024-ben. Szerinte a fogyasztás helyreállt, ezt bizonyítja a belföldi turizmus is, amely az elmúlt hónapokban nagyon dinamikus növekedést produkált. Az emberek szerinte már a magasabb béreket költik, ami egy üdvözölendő dolog.
A német gazdaság mély válságban van
A külső konjunktúráról már nem tud ilyen pozitívan beszélni, szerinte a német gazdaság mély válságban van. Úgy látja az elektromos átállás a jövő, ez nem is kérdés, az a kérdés, hogy milyen gyorsan tud átállni az európai gazdaság.
A probléma, hogy a németek rengeteg pénzt kivettek a járműiparból, amit a migrációra költöttek az ipar helyett.
Nagy Márton szerint nem véletlen, hogy a német kormányt a német iparlobbi buktatta meg, ezért reméli, hogy a jövő évi választásokon a németek észhez térnek és nem az ideológia vezérli őket.
Erős éve lehet az építőiparnak jövőre
Erős visszapattanás várható az építőiparban, ezt mutatja, hogy a rendelésállomány már 40 százalék pluszban van. Szerinte a lakáspiac lesz az első a logisztika mellett, ami az építőipar támasza lesz 2025-ben.
Azt gondoljuk, hogy 2028-ra elérhető az ezer eurós minimálbér és egymilliós átlagkereset
– mondta a miniszter, utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az nehezebb feladat lesz. A lakáspiacra visszatérve jelezte, hogy megfizethető lakhatás biztosítása és a kkv-k támogatása a kormány célja. „Lifteket kell működtetni a kkv-k között, minden erőnkkel ezen fogunk dolgozni”, utalt a Demjén Sándor Program egyik célkitűzésére.
Az ellenzéki képviselők kérdezik a minisztert
Dávid Ferenc, a DK politikusa azt rótta fel Nagy Mártonnak, hogy nem sikerült eltalálni az elmúlt években a növekedés előjelét sem, tavaly a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedést várt, ehelyett végül recesszió lett. Szerinte a gazdasági semlegességben semmi új nincs, a magyar vállalatok nem ideológia alapján hozzák meg döntéseiket. Azt viszont elismerte, hogy a hároméves bérmegállapodás tető alá hozása fontos jelzés a gazdasági szereplők felé, bár megjegyezte, hogy ami abban van, azzal nem feltétlen ért egyet.
Mellár Tamás képviselő, korábbi KSH-elnök azt hánytorgatta fel, hogy az erőltetett béremeléseket nem követi a termelékenység növekedése, ami összefüggésben van az idehozott összeszerelő üzemekkel, ennek tudható be, hogy a nominális adósságunk megháromszorozódott. Szerinte az elmúlt időszakban tapasztalt megtakarításnövekedés sem a lakosságnál csapódik le, hanem a vállalatoknál, akik állampapírba fektettek, ez látszódik a beruházások mérséklődésében is.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt a kérdést tette fel, hogy helyes döntés volt-e az akkumulátorgyárakat ide hozni Magyarországra, és várható-e a hazai iparpolitika diverzifikációja.
Csárdi Antal, LMP-s képviselő az infláció kapcsán kérdezte a minisztert, rámutatott, hogy 40 százalékos volt az infláció bizonyos élelmiszerek esetében, ezért azt akarta megtudni, hogy támogatja-e a miniszter, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentse a kormány. Arra is rákérdezett, hogy támogatja-e, hogy lokálisan vagy időszakosan egy az egybe legyen tiltva az Airbnb-lakáskiadás.
Így válaszol Nagy Márton
A miniszter az ellenzéki képviselők hozzáállását kritizálta reakciójában.
Önök egyetlen javaslatot sem fogalmaztak meg, hogyan lehet az inflációt csökkenteni és a növekedést támogatni, úgyhogy nem köszönöm meg
– fakadt ki a miniszter. A kritikákra reagálva jelezte, hogy nemcsak a magyar kormány, hanem a piac is hasonló növekedési célokat várt. Szerinte senki nem gondolta, hogy a német gazdaság akkora válságba kerül, ezért nincsen igaza Dávid Ferencek, de a gazdasági semlegességében sem, a politikus ráadásul annak a DK-nak a politikusa, aki állandóan támadja a kormányt Kína-barátsága miatt.
A beruházások kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre csomó olyan fog elkészülni, ami a növekedést hajtani fogja.
A kollégiumok építéséről azt mondta, hogy a diákváros lesz a pilot program, amelynek keretében 13 ezer férőhelyet építenek. A korábbi Fudan Alapítvány már ki is írt egy pályázatot arról, hogyan lehet magánbefektetőkkel felépíteni.
Pontosan tudja, hogy a hatékonyságnak több formája van, nem csak a munkaerőből eredhet – szúrt oda Mellár Tamásnak. Hangsúlyozta, nem kisebb célt tűztek ki, mint a mérethatékonyság javítása, ami kihívást jelent a cégeknek, de nagyon szétszórt a magyar vállalati szektort.
Az elektromos autózás kapcsán azt mondta, hogy az akkugyárak behozatala arról szól, hogy ezeket a gyárakat itt lehet tartani, ugyanis ha nem jönnek ide, a beszállítók és a gyár is elmegy.
Ráadásul az akkumulátort nem lehet szállítani, ezek egymás mellé települnek, és ez így van jól szerinte.
Azzal egyetért, hogy a szabályokat be kell tartani, de ha zöld átállást akarunk, akkor nem lehet szelektálni. Ő hisz abban, hogy a zöldátállás a jövő.
Nagy Márton hangsúlyozta, szeretnék a magyar tulajdoni arányt emelni a kiskereskedelmi szektorban, ténylegesen hoztak is ilyen döntéseket hozni, ami azt a célt szolgálta, hogy helyzetbe hozzák a magyar tulajdonú cégeket, de nagyon nehéz versenyezniük a Lidllel szemben, ami szerinte szuper hatékony. Megismételte, hogy nem keresleti, hanem kínlati infláció volt 2023-ban, ugyanakkor nem tagadja, hogy az árak magasan vannak, de küzdeni kell ellenük, és csak bérekkel lehet küzdeni ellenük.
A bérleti szerződéseket a miniszter szerint lehet szabályozni, ma a kiadó és a bérbeadó között nincs egyensúly, egy olyan törvényjavaslaton dolgoznak, ami kötelező elemeket fog előírni a szerződésekben. Ez a törvényjavaslat jövő év elején fog elkészülni, jelezte, ugyanakkor arra kérte az önkormányzatokat, hogy szigorítsanak. Szerinte fővárosnak is dolga lett volna a szigorítás,
de nem csinált semmit.
Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ha mutogatnak, akkor az önkormányzatok felé is tegyék meg ezt.
„Lehet még erősebbet csavarni rajtuk”, mondta a bankokról és a bankadóról, de szerinte nem lehet végig sarcolni a pénzintézeteket, hiszen ők felelnek a hitelezésért. Elmondta azt is, hogy lesz egy mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal is.
