A gyógyszerész lesz az új orvos?

Az ágazat legkomolyabb kihívása a szakemberhiány, a bérek kigazdálkodása, a kórházi gyógyszertárak kiszervezésére vonatkozó rendelkezések körüli bizonytalanságok. Mindezek mellett minden kategóriában nőtt a hálózatos patikák forgalma – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ)  keddi háttérbeszélgetésén. A teljes nettó forgalom közel 1200 milliárd forint volt, ez 7,8 százalékos növekedést jelent a 2023-as évhez képest. A 2025-ös évre 7 százalékos növekedést várnak, 3,5 százalékos infláció mellett. 

A gyógyszerellátás biztonságát a kormány kiemelt kérdésnek tartja, ezt mindig hangsúlyozza a szakpolitika. A tavalyi évben volt néhány fontos intézkedés, ami jelentős változásokat hozott, például a fiókgyógyszertárak működését módosító jogszabály. Zlinszky János, a HMGYSZ elnöke kiemelte: előzetes várakozásaikat magasan felülmúlva nőtt a fiókgyógyszertárak száma, és úgy látják, ez a tendencia tovább erősíthető lenne azzal, hogy megemelik az egy közforgalmú gyógyszertár által működtethető fiókgyógyszertárak számát a jelenlegi háromról legalább ötre. Hozzátette: látható, hogy költségvetési ráfordítás nélkül, szakmai szereplők által is kezdeményezett jogszabályi változtatásokkal is lehet pozitív és érdemi változást elérni. A költségvetésben a tervezett gyógyszertámogatás összegét némileg alultervezettnek látják, ez okozza év végén az elakadásokat a patikák felé történő kifizetésekben, amit ugyan rendez az állam, de komoly likviditási gondokat okoz heteken át – fűzte hozzá.

Forgalomnövekedés 2024-ben kategóriánként:

• a vényköteles termékek esetében megközelítőleg 9 százalékkal, 
• az OTC esetében megközelítőleg 7 százalékkal, 
• az egyéb termékek esetében megközelítőleg 6 százalékkal.

Dobozszámváltozás 2024-ben: 

• a vényköteles (támogatott és nem támogatott) termékek esetében megközelítőleg 2 százalékkal emelkedett, 
• az OTC esetében megközelítőleg 2 százalékkal csökkent, 
• az egyéb termékek esetében stagnált.

A vásárlószám alakulása:  

• 2022: 115,3 millió; 
• 2023: 115,6 millió; 
• 2024: 115,6 millió.

A veszteséges termékekkel nem történt semmi

A negatív árréssel, vagyis veszteséggel forgalmazott termékek árképzésére vonatkozóan megjelent egy rendelet, amely rendezi a kérdést. Ez a változás azonban jelenleg nem alkalmazható, mert a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az emelt fogyasztói ár miként érvényesíthető a gyakorlatban a támogatással rendelt segédeszközök esetében.  Több bizonytalanságot hozó tényezők azonosítottak, az egyik ezek közül a Személyre Szabott Gyógyszerellátási Központ bevezetése, amely elsősorban az elmaradott térségek településeit érinti, és konkurenciát jelent a kistelepüléseken működő patikák számára. 
A másik a gyógyszerautomaták és a kórházi gyógyszertárak kiszervezését érintő kérdések, bár ezekben érdemi döntés és változás nem történt. Kiemelték: a gazdaságilag legérzékenyebb gyógyszertárak – a kistelepülési patikák érezhetik meg leginkább a lépések hatásait. Évente több mint 115 millió gyógyszerész-beteg találkozó van. Ennek a drasztikus visszaesése kihathat a gyógyszerellátás minőségére és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt – jelezték aggályaikat.

A gyógyszertárak jövője, a gyógyszerész az új orvos?

Nehéz ma még tisztán látni, mennyiben alakul át a gyógyszertárak feladata és szerepe a közeljövőben akár 5 éves távlatban is. A HMGYSZ szerint szükség van arra, hogy új lehetőségek nyíljanak a gyógyszertárak előtt mind szakmai, gazdasági és üzemeltetési szempontból. 

Álláspontjuk szerint ezzel együtt járna a gyógyszerészi hivatás elfogadottságának és presztízsének javulása, ami pozitívan hatna a munkaerőhiány megoldására is. A Világgazdaság kérdésére elmondták, a szakemberek bére dinamikusan emelkedett az ágazatban, de a kisebb gyógyszertárak számára nem könnyű kigazdálkodni, sokszor nem is tudnak létszámot bővíteni. 
Arra a kérdésre, hogy túlélhetnek-e a patikák hálózatba szerveződés nélkül, azt a választ adták, hogy lehet küzdeni, de nem érdemes, a kiskereskedelmi hálózatok a gyógyszertárak esetében is több előnnyel járnak, jobban tudnak tárgyalni a nagykereskedőkkel, adminisztrációs terheket vesz le róluk, működik a tudásmegosztás.  
A háttérbeszélgetésen elhangzott az is, hogy nem szabad megfeledkezni a már régóta fennálló problémák kezeléséről és megoldásáról sem. 

A legjelentősebb ágazati problémák: 

• a támogatott gyógyszerek árképzésének érdemi átalakítása, 
• a gyógyszertári ügyeleti rendszer újratervezése az új orvosi ügyeleti rendszernek megfelelően, 
• az online gyógyszerforgalmazásra vonatkozó jogszabályok kidolgozása. 
  Ezek mind olyan területek, amelyek jelentősen befolyásolják a gyógyszertárak működését és fenntartását, és így a gyógyszerellátás minőségét is.