Áremelés jön a lisztnél, éles a helyzet a búzapiacon
Január végén, február elején meg kell történnie a lisztáremelésnek – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A drágítást a búza árának emelkedése és a minimálbér növelése indokolja. Szerinte a malmoknál általában 8-10 százalékos lesz az áremelés a jelenlegi 125–145 forintos kilónkénti átadási árakhoz képest.
A Világgazdaságnak már korábban beharangozott áremelés most azért is érzékeny kérdés, mert a különböző inflációs híradások a lisztet mint a tavaly a legnagyobb mértékben, éves alapon 36,2 százalékkal dráguló élelmiszert említik. Lakatos Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy már az agrárkormányzat figyelmét is felhívták arra: a liszt esetében – az ársapka, illetve a kötelező akciózás megszűnése miatt – egy kiskereskedelmi áremelkedés történt csupán.
A fogyasztóknál már megvolt a nagy áremelés
A sütőipar számára a malomipar átadási árai az érvényesek, amelyeket a hatósági árbeavatkozások nem befolyásoltak. Sőt, az átadási árak csökkentek, az iparág jelenleg a 2022-es, háború előtti árakon adja a sütőipar által használt zsákos lisztet. Eközben egyébként a júliusi nagy árugrás után liszt ára a novemberi 275 forint/kilogrammos 2024-es csúcsáról decemberben 261 forintra csökkent.
A Hajdú Gabona érdekelt a román piacon is, ahol meg tudták őrizni jelenlétüket, és Románia schengeni csatlakozása megkönnyíti a szállítást, és talán piacbővüléshez is vezethet.
A piacot most alapvetően határozza meg a kukorica aflatoxin-fertőzése, ami Lakatos információi szerint olyan szintet ért le, hogy a termés 40-50 százaléka nem használható állati takarmányozásra. Ezekkel a tételekkel azt lehet tenni, hogy az etanolgyárak feldolgozzák, viszont a normál esetben takarmányozási célra hasznosítható melléktermékeket most el kell égetni.
A takarmánygyártóknál tehát most nagy a félsz és az óvatosság, és a kukoricát jelentős részben ki is váltották takarmánybúzára, de megjelent a keresletük a jobb minőségű búzára is. Így most a utóbbit már három felhasználási irányból is keresik:
- a malomipar,
- az exportőrök, és a már említett
- takarmánygyártók.
Ez persze áremelkedéshez vezetett, ami azt jelenti, hogy a jó minőségű búza ára emelkedett az elmúlt hónapokban, és már meghaladja a tonnánkénti 90 ezer forintot, és közben húzta magával a takarmánybúza árát.
Bezsákoltak a malmok
Ebben a helyzetben a malomipar szinte bepánikolt, és igyekezett betárolni a búzát, mert megijedtek attól, hogy tavasszal már nem találnak őrlésre alkalmas jobb tételeket – mondta, hozzátéve, hogy a Dunántúl egyes részein már most vadászni kell a búzára. Kiéleződött tehát a helyzet a búzapiacon, a kereslet nagy, miközben az össztermés nem volt óriási, azon belül pedig kifejezetten alacsony volt a malmi búza aránya.
Én még ilyet nem csináltam negyven év alatt egyszer sem
– érzékeltette annak rendkívüliségét, hogy a Hajdú Gabona előre megvásárolta a teljes szezonra elegendő alapanyag-szükségletét, így gyakorlatilag június végéig biztosított az őrölni való búzájuk.
Élelmiszerárak: a hiedelmekkel szemben, a tényadatok azt mutatják, nem nálunk a legmagasabbak
Az állítások ellenére sem Magyarországon kell a legtöbbet fizetniük a vásárlóknak az élelmiszerekért – közölte kutatóintézete elemzésére hivatkozva az Agrárminisztérium. Ráadásul az elmúlt tíz év adatait összevetve kiderül, hogy az élelmiszerárak kisebb mértékben emelkedtek, mint a bruttó átlagkereset.
