Élelmiszerárak: a hiedelmekkel szemben, a tényadatok azt mutatják, nem nálunk a legmagasabbak
Az Agrárminisztérium kérésére az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) körbejárta az élelmiszerárakkal kapcsolatos, a sajtóban megjelent, Raskó György agrárközgazdász által írt cikk megalapozottságát. A tárca szerint a hivatkozott cikkben Raskó nem bontotta ki az igazság minden részletét, és önkényesen emelt ki statisztikai számokat. Írásában egyebek mellett azt állítja, hogy Európa-szerte Magyarországon a legdrágább az élelmiszer.
Az AKI elemzése tényként állapítja meg, hogy az Eurostat adatai alapján relatív értelemben Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben az élelmiszerár-index a 2015-ös bázisévhez viszonyítva. Megjegyzi ugyanakkor: az egyértelműen árnyalja a képet, hogy ugyanebben az időszakban a közép- és kelet-európai országokban (a balti országok, V4-es országok, Románia és Bulgária) is hasonló élelmiszerár-drágulás ment végbe.
Erősödő vásárlóerő, alacsony bázis, növekvő keresetek
A kutatók megvizsgálták a keresetek és az élelmiszerárak változásának viszonyát is. A KSH adatai szerint Magyarországon a havi bruttó átlagkereset
- 270 százalékkal,
- 235 ezer forintról
- 637 ezer forintra
növekedett a 2015 és 2024 között eltelt tíz évben. Az Eurostat adatai szerint ugyanebben az időszakban a magyar élelmiszerár-index 205 százalékkal nőtt. Ezek alapján pedig megállapítható, hogy Magyarországon
a bruttó keresetek 65 százalékkal nagyobb ütemben növekedtek az élelmiszeráraknál, ez pedig a vásárlóerő erősödését jelenti
– áll az AKI elemzésében.
Az elmúlt év második felében egyes élelmiszerek esetében kismértékű áremelkedés volt érzékelhető – írják. Ennek mértéke ugyanakkor a KSH fogyasztói árindexében nem mutatott jelentős növekedést, ami annak tudható be, hogy a nagyobb áremelkedés főleg csak egyes, korábban ársapkás termékeket érintett.
Fontos megállapítása az AKI elemzésének, hogy
az árak növekedése nem az alapanyag-termelés és a feldolgozóipar szintjén, hanem a kiskereskedelmi árrésnél keletkezett,
és a legnagyobb megugrás 2024 júliusában következett be.
Az általános áremelkedésnek összetett okai közül az alábbiak emelhetők ki:
- A reálkeresetek értéke 9,4 százalékkal javult 2024 során, ami egyrészt a kiskereskedelem számára költségnövekedést jelentett, másrészt a piaci kereslet javulását eredményezte;
- a piaci folyamatok javulását támasztja alá az is, hogy a korábbi időszak csökkenése, stagnálása után 2024 januárja és szeptembere között 3,8 százalékkal bővült az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene;
- 2024. július 1-jével megszűnt a kötelező akciózás rendszere, ami azonnali fogyasztóiár-emelkedést jelentett a korábban érintett termékek, elsősorban a 2,8 százalékos UHT-tej, az étolaj, csirkemell, sertéscomb, finomliszt esetében.
Élelmiszerárak: máshol sem alacsonyabbak
Az élelmiszerárakat vizsgálva érdemes az alapvető élelmiszerek árát részletesebben is összevetni. Az AKI elemzése szerint a visegrádi és a nyugat-európai országokhoz viszonyítva egyaránt igaz, hogy az alapvető élelmiszerek ára Magyarországon alacsonyabb. Az idén január 7-i árak ugyanazon kiskereskedelmi láncokban a környező országokban magasabb vagy hasonló értéket mutatnak. A búzaliszt, a napraforgó-étolaj, a csirkemellfilé és a sertéscomb fogyasztói ára Magyarországon a legalacsonyabb, még úgy is, hogy ezen termékek ára nőtt az elmúlt hónapokban. A többi alapvető élelmiszer esetében sem Magyarországon a legmagasabbak a fogyasztói árak.
Élelmiszerárak: mérsékelt maradt a drágulás, és nem elsősorban a gyártók gerjesztették
A visszaeső ipari teljesítményből felfelé „lógott ki” idén a hazai élelmiszeripar, ám a növekedéssel sem tudott visszakapaszkodni a 2022-es szintre. Idén visszafogottan emelkedtek az élelmiszerárak, viszont élénkülő fogyasztói kereslettel számolnak, és azzal, hogy a most elbírálás alatt álló beruházási pályázatok nyertesei elindítják projektjeiket, amelyek a következő években nagy fejlődést hoznak az iparágba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.