BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Élelmiszerárak: a hiedelmekkel szemben, a tényadatok azt mutatják, nem nálunk a legmagasabbak

Az állítások ellenére sem Magyarországon kell a legtöbbet fizetniük a vásárlóknak az élelmiszerekért – közölte kutatóintézete elemzésére hivatkozva az Agrárminisztérium. Ráadásul az elmúlt tíz év adatait összevetve kiderül, hogy az élelmiszerárak kisebb mértékben emelkedtek, mint a bruttó átlagkereset.

Az Agrárminisztérium kérésére az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) körbejárta az élelmiszerárakkal kapcsolatos, a sajtóban megjelent, Raskó György agrárközgazdász által írt cikk megalapozottságát. A tárca szerint a hivatkozott cikkben Raskó nem bontotta ki az igazság minden részletét, és önkényesen emelt ki statisztikai számokat. Írásában egyebek mellett azt állítja, hogy Európa-szerte Magyarországon a legdrágább az élelmiszer.

lang1460, élelmiszerárak
Az élelmiszerárak tavalyi emelkedését főként a kiskereskedelmi árrés megugrása okozta / Fotó: Lang Róbert

Az AKI elemzése tényként állapítja meg, hogy az Eurostat adatai alapján relatív értelemben Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben az élelmiszerár-index a 2015-ös bázisévhez viszonyítva. Megjegyzi ugyanakkor: az egyértelműen árnyalja a képet, hogy ugyanebben az időszakban a közép- és kelet-európai országokban (a balti országok, V4-es országok, Románia és Bulgária) is hasonló élelmiszerár-drágulás ment végbe.

Erősödő vásárlóerő, alacsony bázis, növekvő keresetek

A kutatók megvizsgálták a keresetek és az élelmiszerárak változásának viszonyát is. A KSH adatai szerint Magyarországon a havi bruttó átlagkereset

  • 270 százalékkal,
  • 235 ezer forintról
  • 637 ezer forintra 

növekedett a 2015 és 2024 között eltelt tíz évben. Az Eurostat adatai szerint ugyanebben az időszakban a magyar élelmiszerár-index 205 százalékkal nőtt. Ezek alapján pedig megállapítható, hogy Magyarországon

a bruttó keresetek 65 százalékkal nagyobb ütemben növekedtek az élelmiszeráraknál, ez pedig a vásárlóerő erősödését jelenti

– áll az AKI elemzésében.

 

Az elmúlt év második felében egyes élelmiszerek esetében kismértékű áremelkedés volt érzékelhető – írják. Ennek mértéke ugyanakkor a KSH fogyasztói árindexében nem mutatott jelentős növekedést, ami annak tudható be, hogy a nagyobb áremelkedés főleg csak egyes, korábban ársapkás termékeket érintett.

Fontos megállapítása az AKI elemzésének, hogy

az árak növekedése nem az alapanyag-termelés és a feldolgozóipar szintjén, hanem a kiskereskedelmi árrésnél keletkezett,

és a legnagyobb megugrás 2024 júliusában következett be.

Az általános áremelkedésnek összetett okai közül az alábbiak emelhetők ki:

  • A reálkeresetek értéke 9,4 százalékkal javult 2024 során, ami egyrészt a kiskereskedelem számára költségnövekedést jelentett, másrészt a piaci kereslet javulását eredményezte;
  • a piaci folyamatok javulását támasztja alá az is, hogy a korábbi időszak csökkenése, stagnálása után 2024 januárja és szeptembere között 3,8 százalékkal bővült az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene;
  • 2024. július 1-jével megszűnt a kötelező akciózás rendszere, ami azonnali fogyasztóiár-emelkedést jelentett a korábban érintett termékek, elsősorban a 2,8 százalékos UHT-tej, az étolaj, csirkemell, sertéscomb, finomliszt esetében.
A finomliszt BL55 gyártói márka kiskereskedelmi árrésének alakulása
A kiskereskedelmi árrés volt a kulcs a lisztáremelkedésben

Élelmiszerárak: máshol sem alacsonyabbak

Az élelmiszerárakat vizsgálva érdemes az alapvető élelmiszerek árát részletesebben is összevetni. Az AKI elemzése szerint a visegrádi és a nyugat-európai országokhoz viszonyítva egyaránt igaz, hogy az alapvető élelmiszerek ára Magyarországon alacsonyabb. Az idén január 7-i árak ugyanazon kiskereskedelmi láncokban a környező országokban magasabb vagy hasonló értéket mutatnak. A búzaliszt, a napraforgó-étolaj, a csirkemellfilé és a sertéscomb fogyasztói ára Magyarországon a legalacsonyabb, még úgy is, hogy ezen termékek ára nőtt az elmúlt hónapokban. A többi alapvető élelmiszer esetében sem Magyarországon a legmagasabbak a fogyasztói árak.

Élelmiszerárak: mérsékelt maradt a drágulás, és nem elsősorban a gyártók gerjesztették
A visszaeső ipari teljesítményből felfelé „lógott ki” idén a hazai élelmiszeripar, ám a növekedéssel sem tudott visszakapaszkodni a 2022-es szintre. Idén visszafogottan emelkedtek az élelmiszerárak, viszont élénkülő fogyasztói kereslettel számolnak, és azzal, hogy a most elbírálás alatt álló beruházási pályázatok nyertesei elindítják projektjeiket, amelyek a következő években nagy fejlődést hoznak az iparágba.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.