Élelmiszerárak: a hiedelmekkel szemben, a tényadatok azt mutatják, nem nálunk a legmagasabbak
Az Agrárminisztérium kérésére az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) körbejárta az élelmiszerárakkal kapcsolatos, a sajtóban megjelent, Raskó György agrárközgazdász által írt cikk megalapozottságát. A tárca szerint a hivatkozott cikkben Raskó nem bontotta ki az igazság minden részletét, és önkényesen emelt ki statisztikai számokat. Írásában egyebek mellett azt állítja, hogy Európa-szerte Magyarországon a legdrágább az élelmiszer.
Az AKI elemzése tényként állapítja meg, hogy az Eurostat adatai alapján relatív értelemben Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben az élelmiszerár-index a 2015-ös bázisévhez viszonyítva. Megjegyzi ugyanakkor: az egyértelműen árnyalja a képet, hogy ugyanebben az időszakban a közép- és kelet-európai országokban (a balti országok, V4-es országok, Románia és Bulgária) is hasonló élelmiszerár-drágulás ment végbe.
Erősödő vásárlóerő, alacsony bázis, növekvő keresetek
A kutatók megvizsgálták a keresetek és az élelmiszerárak változásának viszonyát is. A KSH adatai szerint Magyarországon a havi bruttó átlagkereset
- 270 százalékkal,
- 235 ezer forintról
- 637 ezer forintra
növekedett a 2015 és 2024 között eltelt tíz évben. Az Eurostat adatai szerint ugyanebben az időszakban a magyar élelmiszerár-index 205 százalékkal nőtt. Ezek alapján pedig megállapítható, hogy Magyarországon
a bruttó keresetek 65 százalékkal nagyobb ütemben növekedtek az élelmiszeráraknál, ez pedig a vásárlóerő erősödését jelenti
– áll az AKI elemzésében.
Az elmúlt év második felében egyes élelmiszerek esetében kismértékű áremelkedés volt érzékelhető – írják. Ennek mértéke ugyanakkor a KSH fogyasztói árindexében nem mutatott jelentős növekedést, ami annak tudható be, hogy a nagyobb áremelkedés főleg csak egyes, korábban ársapkás termékeket érintett.
Fontos megállapítása az AKI elemzésének, hogy
az árak növekedése nem az alapanyag-termelés és a feldolgozóipar szintjén, hanem a kiskereskedelmi árrésnél keletkezett,
és a legnagyobb megugrás 2024 júliusában következett be.
Az általános áremelkedésnek összetett okai közül az alábbiak emelhetők ki:
- A reálkeresetek értéke 9,4 százalékkal javult 2024 során, ami egyrészt a kiskereskedelem számára költségnövekedést jelentett, másrészt a piaci kereslet javulását eredményezte;
- a piaci folyamatok javulását támasztja alá az is, hogy a korábbi időszak csökkenése, stagnálása után 2024 januárja és szeptembere között 3,8 százalékkal bővült az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene;
- 2024. július 1-jével megszűnt a kötelező akciózás rendszere, ami azonnali fogyasztóiár-emelkedést jelentett a korábban érintett termékek, elsősorban a 2,8 százalékos UHT-tej, az étolaj, csirkemell, sertéscomb, finomliszt esetében.
Élelmiszerárak: máshol sem alacsonyabbak
Az élelmiszerárakat vizsgálva érdemes az alapvető élelmiszerek árát részletesebben is összevetni. Az AKI elemzése szerint a visegrádi és a nyugat-európai országokhoz viszonyítva egyaránt igaz, hogy az alapvető élelmiszerek ára Magyarországon alacsonyabb. Az idén január 7-i árak ugyanazon kiskereskedelmi láncokban a környező országokban magasabb vagy hasonló értéket mutatnak. A búzaliszt, a napraforgó-étolaj, a csirkemellfilé és a sertéscomb fogyasztói ára Magyarországon a legalacsonyabb, még úgy is, hogy ezen termékek ára nőtt az elmúlt hónapokban. A többi alapvető élelmiszer esetében sem Magyarországon a legmagasabbak a fogyasztói árak.
Élelmiszerárak: mérsékelt maradt a drágulás, és nem elsősorban a gyártók gerjesztették
A visszaeső ipari teljesítményből felfelé „lógott ki” idén a hazai élelmiszeripar, ám a növekedéssel sem tudott visszakapaszkodni a 2022-es szintre. Idén visszafogottan emelkedtek az élelmiszerárak, viszont élénkülő fogyasztói kereslettel számolnak, és azzal, hogy a most elbírálás alatt álló beruházási pályázatok nyertesei elindítják projektjeiket, amelyek a következő években nagy fejlődést hoznak az iparágba.
