BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Baromfiszállítás újragondolva: nem csak az állatok jóléte nem emelkedik

Környezetszennyezőbb, gazdaságtalanabb, ráadásul állategészségügyi szempontból is rosszabb helyzetet idézne elő, ha megvalósulnának az EU állatszállítások szabályait átíró tervei. A cél persze ennek az ellenkezője lenne, de a baromfiszállítás helyzete biztosan romlana.

Nem hoz magasabb szintű állatjólétet a baromfifajok esetén az állatok szállítás közbeni és kapcsolódó védelméről szóló rendelet Európai Tanács által tervezett módosítása – állítja egy állatorvosokat tömörítő szakmai szervezet, a PVSGE, amely részletesen elemezte, milyen hatásokkal járhat a baromfiszállítás szabályainak tervezett megváltozása. (A PVSGE egy több mint 50 éve létező, 23 ország, jelenleg mintegy 90 európai baromfi-állatorvosából álló csoport, amelyben állami állatorvosok nem jogosultak a tagságra.) 

Low,Angle,And,Rear,View,Of,A,Transportation,Turkey,Truck, baromfiszállítás
A  baromfiszállítás reformja nem sok jóval kecsegtet / Fotó: Shutterstock 

Az állatok szállítása eredendően stresszes, mivel ilyenkor kiragadják őket ismerős környezetükből, a baromfikat szállító „rekeszekbe” helyezik, emellett számos ismeretlen inger éri őket – írják a tervezetet véleményező anyagukban. Hogy mennyire sikerül mérsékelni a stresszt, illetve annak negatív hatásait, arra a szállított baromfi esetében egy általánosan elfogadott mérőszám a érkezéskor elpusztult állatok aránya (Dead on Arrivalre (DOA).

Azt is hangsúlyozzák, hogy 

a legnagyobb számban szállított húscsirke esetében a jelenlegi szállítási módszerek alkalmazásával rendkívül alacsony az elhullások, valamint a sérülések száma az EU-ban.

A szervezet több olyan javaslatot is kiemelt, amelyik amellett, hogy nem feltétlenül javítja a jólétet, de bizonyosan hátrányosan érinti az EU baromfitermelésének versenyképességét, valamint gazdasági, társadalmi, környezeti fenntarthatóságát – holott éppen ezek magasabb szintre emelése lenne a cél.

Pofon a fenntarthatóságnak

A magasabb szintű állatjólét mellett

  • a belső piaci torzulások elkerülése, és
  • a társadalmilag fenntartható élelmiszer-rendszerek erősítése

lenne kívánatos, ahogyan azt a Farm to Fork stratégia meghatározza.

A PVSGE szerint azonban sajnos a konkrét javaslatok közül néhány nem az eredeti célját éri el, hanem alacsonyabb gazdasági és környezeti fenntarthatóságot eredményez, a szállított állatok jólétének egyértelmű javulása nélkül.

A bizottsági javaslatok az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásaira támaszkodnak, amelyek közül az utazási idő korlátozása és a helyigény növelése, valamint a legmagasabb hőmérsékletek meghatározása tűnik a legkritikusabbnak. Az állatorvosok szervezete a közelmúltban megjelent – német és brit – tanulmányokra hivatkozva állítja: szállítási állománysűrűség nem volt jelentős hatással a DOA értékére. Ezzel szemben a kisebb állatsűrűség következtében a madarak kevésbé tudtak „megkapaszkodni” a helyükön, és egymással ütköztek, ami sérüléseket és stresszt okozott nekik.

Szerintük az a tervezett előírás is teljesíthetetlen, hogy az állatok szállítóeszközre rakodását állatorvosnak kell felügyelnie. Az unióban ugyanis óriási hiány van állatorvosokból, különösen azokból, akik a baromfikkal kapcsolatos szakértelemmel rendelkeznek. Ezért a szervezet szerint irreális és aránytalan az állatorvos fizikai felügyeletét megkövetelni minden rakodás esetén. Javaslatuk szerint az adott cégeknek ki kellene képezniük a be- és kirakodásért felelős munkatársakat.

Negatív hatása lenne annak a tervezett előírásnak is, hogy a baromfi konténeres szállítása esetén a járművezető vagy a kísérő legalább 4,5 óránként ellenőrzi az állatokat, ez ugyanis fölöslegesen növelné a szállítási időt.

A szakmai szervezet nem érti, miért kell jogszabályilag előírni a maximális 12 órás utazási időt a felnőtt madarak számára, miközben az ólakban – a petefészek stimulációjának megakadályozása érdekében – 16 órát töltenek bent a sötétben, takarmány vagy víz nélkül, amihez hozzászoktak. Ezek a maximális szállítási idők sok baromfiszállítmány esetében egyébként sem praktikusak az EU-ban.

Eddig jól működött a baromfiszállítás

Az EU-ban alacsony a naposcsibék szállítási elhalálozása, még hosszabb utak esetén is, így bár támogatják a rövidebb menetidő elvét, nem látják szükségesnek a szabályok megváltoztatását, sőt, a csibék szállítási idejének csökkentése a jelenlegi maximumról jelentős hatással lesz az európai baromfiipar fenntarthatóságára. Hasonló aggodalmak merülnek fel a tojótyúkok szállítási idejének korlátozása miatt is.

Az uniós kereskedelempolitika fojtogatja az európai baromfitermelőket
Minden előrejelzés azt mutatja, hogy a következő tíz évben is a baromfi lesz a legnépszerűbb húsféle. Az állatjóléti és -egészségügyi szabályok és tervek által szorongatott európai termelőket már az uniós kereskedelempolitika is egyre nehezebb helyzetbe hozza, elvéve az esélyt, hogy ennek a világszintű konjunktúrának a nyertesei lehessenek.

A tervezet bevezetése esetén a jelenlegi termelési és vágási kapacitásokat csak több szállítójárművel és több járműforgalommal (állatszállítással) lehetne fenntartani. A spanyol viszonyokra konkrét számításokat is végeztek: ezek szerint a javaslat megvalósulása esetén éves szinten több mint 120 ezerrel, 226 ezernél valamivel többre emelkedne a fuvarok száma, ami 2,21-szeres növekedést jelentene a jelenlegi járműparkban. A közvetlenül a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 222 százalékkal nőne.

A változtatás a termelési költségek növekedését is magával hozná. A számítások szerint ez azt jelentené, hogy

egy egész csirke kilónkénti ára a piacon 3,25 euróról 3,96 euróra emelkedne, a csirkemell pedig a jelenlegi 6,94 euró/kilogrammos árról 8,82 euróra drágulna, 

ami a jelenlegi kiskereskedelmi árhoz képest 27 százalékos növekedés.

A tervezet bevezetése esetén a jelenlegi termelési kapacitást több átszállítással lehetne fenntartani. Így a bizottsági javaslat szerint éves szinten több mint 120 ezerrel, 226 ezernél valamivel többre emelkedne a fuvarok száma, ami 2,21-szeres növekedést jelentene a jelenlegi járműparkban. A közvetlenül a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 222 százalékkal nőne.

A modellszámításról Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy annak elemei a teljes európai baromfiágazatra igazak, így hasonló változásokra és arányokra számíthatunk az EU egészében. Mint hozzátette: a nagy kérdés, hogy ki kéri, ki kérte ezen új, szakmailag komolyan vitatható szabályokat, hiszen azon túl, hogy valós állatjóléti előnyeiről nincs információ, számtalan negatív hatásáról viszont van…

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.