Áttörés előtt: pár hónap és rá se fogunk ismerni a magyar gazdaságra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Várakozásaink szerint a negyedik negyedévben már 3,0 százalék felett bővülhet a magyar gazdaság, amely növekedési ütem a külső kereslet erősödése esetén 2026 folyamán is fennmaradhat” – mondta a Világgazdaságnak Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. Orbán Viktor miniszterelnök a hét végén tartott évértékelőjében az áttörés évének nevezte 2025-öt, miután egyre több olyan tényező kapcsolódik a gazdaságba, ami eddig éppen visszahúzta a növekedésünket. Tehát a következő hónapokban látványosan pöröghet fel a magyar gazdaság, ami mindenki számára nyilvánvaló lesz.
Mindez azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés idén korántsem lesz egyenletes, míg az első negyedévben lassabb, addig a második és
főként a harmadik negyedévtől már határozottan gyorsabb lehet, és akár visszatérhet az orosz–ukrán háború előtt látott növekedési tartományba.
Kár tagadni, a fegyveres konfliktus kitörését kifejezetten megszenvedte a magyar gazdaság, a 2022 harmadik negyedéve óta eltelt tíz negyedévből mindössze négyben tudott bővülni negyedéves alapon, ráadásul két és fél év alatt kétszer visszacsúsztunk a technikai recesszióba. Eközben egy több évtizede nem látott inflációs válsággal szembesültek a magyarok, ami rengeteg családot érintett anyagilag hátrányosan. Épp ezért volt kulcsfontosságú, hogy 2023. szeptember óta folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon, másrészt, hogy Donald Trump tavalyi novemberi megválasztásával elérhető közelségbe került a háború lezárása és a békekötés. Tehát minden adott ahhoz, hogy újra felpörögjön a növekedésünk.
Igaz, tavaly is ez volt a várakozás, a kormány mellett a nemzetközi elemzőházak is 3 százalék fölötti növekedést vártak, ehhez képest mindössze 0,6 százalékkal bővült a GDP. Hogy ennyire mellélőtt minden szereplő, főként annak tudható be, hogy az óvatossági motívum és a fogyasztás a vártnál lassabb helyreállása mellett az ipar is egész évben szenvedett.
Elnyújtva jelenhetnek meg a kormányzati lépések a gazdaságban
Idén azonban már határozottan jobbak a kilátások, ami a kormányzati programoknak is köszönhető. Bár a 3,4 százalékos növekedés optimista, annyira nem áll távol a hitelminősítő intézetek becsléseitől, amelyek 2,5–3 százalék közé lövik be a gazdaság idei teljesítményét. Annak, hogy ilyen eltérések vannak a növekedési prognózisokban, az is köszönhető – amire Koncz Péter hívta fel a figyelmet –, hogy a kormányzat által az elmúlt fél év folyamán bejelentett intézkedések különböző időhorizonton fejtik ki a hatásukat.
Míg az Új gazdaságpolitikai akcióterv lakosságot érintő része, a jövedelmek vásárlóerejéhez, illetve a lakhatáshoz kapcsolódó intézkedések rövid távon is hatást gyakorolnak, addig a kkv-k fejlesztése egy hosszabb távú stratégia része.
Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy idén az állampapírokból órási mennyiségű kifizetés történik, aminek egy jelentős része biztosan megjelenik a GDP felhasználási oldalán.
A kormány emellett sokat vár a lakásfejlesztési tőkeprogramtól, amelynek a keretösszegét 200 milliárdról 300 milliárdra emelték nemrégiben, ám ennek hatása csak az év második felében, az őszi hónapoktól jelenhet meg a gazdaságban. Ugyanez igaz az elmúlt héten bejelentett legnagyobb súlyú intézkedés, a legalább két gyermekes anyák adómentessége szintén fokozatosan fog megtörténni a következő négy év folyamán, így mind a költségvetési, mind a lakossági oldalról elhúzódó hatásokkal számolhatunk.
Az ipar az év második felében kapcsolódhat be a növekedésbe
Az idei év egyik legnagyobb kérdése, hogy mi lesz a magyar gazdaság korábban húzóágazatának számító iparral és járműgyártással, ami gyakorlatilag a földbe állt az utóbbi két évben. Az elemző szerint az ipari teljesítmény erősödése inkább a második fél évben éreztetheti a hatását. Ennek oka, hogy a nagyberuházások, a CATL, a BMW, illetve a BYD gyár, elkezdik a termelést, ezáltal támogatva a feldolgozóipari teljesítmény javulását. Az ipari teljesítmény várható erősödésében a termelőre forduló nagyberuházások mellett a bázishatás is szerepet fog játszani, mivel az előző év visszafogottabb kibocsátásához viszonyítunk majd – tette hozzá az elemző.
Mindenesetre a Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy a három nagy gyár elindulása önmagában 0,6 százalékkal növeli a GDP-t 2025-ben.
Az előrejelzést nehezíti, hogy az ipar a külső konjunktúrának leginkább kitett szektor. A magyar export több mint negyede Németországba irányul, így a hazai ipari teljesítménnyel kapcsolatban leginkább a németországi folyamatokat érdemes figyelni. Itt egyrészt kérdés, hogy az újonnan megválasztott kancellár, Friedrich Merz intézkedései mennyire lesznek képesek stimulálni a német gazdaságot, például az elektromos autók állami támogatásának visszavezetésével. Másrészt a Trump-adminisztráció által kommunikált védővámok mértéke is erős hatást gyakorolhat a német és ezáltal a hazai ipar teljesítményére.
Eljöhet végre idén a beruházási fordulat is
A Századvég elemzője a beruházások esetén szintén fellendülésre számít a tavalyi, közel 14 százalékos, több évtizede nem látott visszaesés után: a kormány tervei szerint 300 új beruházás indulhat el idén, aminek a 2025-re eső költségvetési hatása közel 500 milliárd forinton fog alakulni. A 100 új gyár programnak szintén lehetnek már idén is beruházásélénkítő hatásai, azonban ezek a gyárépítések inkább a következő években játszhatnak nagyobb szerepet az építőipar teljesítményében.
Összességében elmondható, hogy a 2025-ös növekedés alapját a fogyasztás fogja adni, azonban az év folyamán egyre szélesebb bázisúvá válhat a növekedés
– hívta fel a figyelmet Koncz Péter, ám hozzátette azt is, hogy manapság nagyon gyorsan változik a nemzetközi környezet, így egy-egy nyilatkozat is komoly piaci mozgásokkal járhat. „Már ha egy tűzszüneti megállapodás létrejönne, az is nagyban csökkenthetné a piacok volatilitását és kedvező trend fennmaradását” – érvelt az elemző.
