Két év szenvedés után próbál feltápászkodni a magyar ipar – most a BYD-től és a BMW-től várjuk a csodát

Eljön-e végre a fordulat a magyar gazdaság korábban húzóágazatának számító iparban? Így lehet összefoglalni az idei év egyik legnagyobb kérdését. 2025-ben számtalan olyan beruházás kapcsolódik be a termelésbe, amely meghatározhatják a következőt évek fejlődését Magyarországon. Csakhogy idáig se azzal volt gond, hogy ne lennének beruházások, sokkal inkább a termelés és a megrendelésállomány hiánya jelentette a problémát. A számok nem hazudnak: 2023-ban mért 5,5 százalék után 2024-ben is még 4 százalékkal csökkent hazai ipari volumen és még tragikusabb a kép, ha az ágazatokat nézzük. A kormány által is fő stratégiai területnek tekintett jármű-és akkugyártás egyértelműen szenved, 2024-ben 9 százalékkal csökkent a járműgyártás volumene, a villamos berendezéseké pedig 13,6 százalékkal.

Nehéz évek után szerény növekedésre lehet képes a magyar ipar

Hogy ilyen katasztrofális éveken van túl a hazai ipar, azon belül is a járműgyártás, abban valahol semmi meglepő nincs:

1. Az orosz–ukrán háborút követően óriási költségsokkot szenvedtek el az európai cégek, köztük a Magyarországon jelenlevű járműgyártók, amelyek továbbra is nyögik a megemelkedett energiaárakat.
2. A magas infláció okozta megélhetési nehézségek nem csak csak hazánkban ütötték fel a fejüket, hanem szerte Európában, emiatt a külső kereslet egy ideje rendkívül gyenge, ami a visszaeső megrendelésekben csapódik le.
3. Ez a két tényező már önmagában is térdre kényszerítené a járműgyártást, ám ezekhez jött hozzá az az elektromos átállás okozta kihívás, ami rég látott stresszhelyzetet teremtett a gyártók számára.

De a jövő sem néz ki fényesebben, jelenleg a világgazdaságban tektonikus mozgások zajlanak, aminek leginkább Európa a kárvallottja, Kína pedig a haszonélvezője. Ugyanis abból az energiaválságból, ami itt a kontinensen számtalan gazdaságot térdre kényszerített, a Távol-Keleten semmi nem érződött, ez pedig komoly versenyelőnyt jelent a kínai cégek számára. És persze ott vannak még Donald Trump által bejelentett vámok, amelyeknek a hatásait még senki nem tudja pontosan. Egyszóval nehezített pályán kellene 2025-ben a magyar iparnak helyreállnia, ami a szakértő szerint sem lesz könnyű menet.

– mondta a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki iparszakértője az idei kilátásokról, aki rögtön hozzátette, a jelenlegi geopolitikai környezetben ez várakozás is könnyen vágyálomnak bizonyulhat.

A magyar ipar számára viszont kifejezetten jó hír, hogy optimistábbak a várakozások az elektromos autók keresletét illetően, aminek oka, hogy Németországban az idén nyáron bevezethetik a céges autók vásárlását támogató programot, amelyeket elektromos autókra lehet majd igénybe venni. Ez azért lenne lényeges, mert 2024 januárjában éppen az állami támogatások kivezetése miatt szakadt be a kereslet Németországban, ami a magyar ipart és vele együtt a magyar gazdaságot is rendkívül érzékenyen érintette. Emlékezetes, a magyar kormány 2024 márciusa elején a német problémák miatt vágta vissza a korábbi 4 százalékos növekedési célját 2,5 százalékra. Ugyanakkor az elemző szerint az autóipar egészét tekintve így is kérdéses, hogy sor kerül-e látványos pozitív fordulatra akár idén, akár azt követően.

Magyarországnak nagyon fontos lenne az ágazat helyreállása

Magyarország számára kulcskérdés, hogy végre helyreáll stratégiai ágazatként tekint a járműgyártásra, a kormány emiatt nyitott ajtót azoknak a befektetőknek az elmúlt években, akik az elektromos átállás területére fektettek be. Csak 2020 óta alsó hangon 7000-8000 milliárd forint értékű nagyberuházást jelentettek be, köztük olyan nagy cégek, mint a CATL, Eve Energy, BYD, Sunwoda vagy a Semcorp fejlesztéseit, ám ezeknek haszna egyelőre sem a termelési adatokban, sem GDP-ben nem jelenik meg. 

Ennek legjobb példája az SK Inovation iváncsai gyára, ami hiába volt minden idők egyik legdrágább beruházása Magyarország történetében, annyira nincsen megrendelése, hogy lényegében egy éve állnak a gyártószalagok. Bármennyire is tehát kedvező hír a magyar gazdaság szempontjából, hogy ennyi cég választja hazánkat, az alapvető probléma továbbra is ugyanaz: a külső kereslet hiánya miatt megrendeléshiánytól szenvednek egész szektorok, emiatt pedig jelentős felesleges kapacitás alakult ki. Épp ezért kérdéses, hogy mi lesz az idén elkészülő nagyberuházásokkal, és hogy külső kereslet lesz-e annyira erős, hogy a tervek szerint felfuttassák a termelésüket.

Mindez azonban csak az második felében lesz aktuális, így az első hónapokban érdemi fordulat nem várható, annál is inkább, mivel a mostani várakozások szerint Németországból a külső kereslet erősödésére csak a nyártól lehet számítani. Viszont egy érdekes dologra hívta fel a figyelmet Matheika Zoltán, aki szerint a hagyományos autógyártás területén tartós felfutás már aligha várható, még az általános autókereslet élénkülése mellett sem, ennek oka a flottaszintű kibocsátásra fokozatosan szigorodó uniós előírások.

Történelmi csapás az európai gyártók számára Kína előretörése

Hiába a tűnik a jövő technológiájának az elektromos autózás, így is rengeteg buktató van a történetben. Noha 2020 környékén még úgy tűnt, megkérdőjelezhetetlen, 2024 elejére gyakorlatilag lelassult az egész folyamat. Európában számtalan országban beszakadt a kereslet az elektromos autók iránt, amit a kínálat azonnal lekövetett, az elmúlt egy év gyakorlatilag arról szólt, hogy a nagy cégek egymás után írják felül korábbi terveiket. A legjobb példa a Northvolt csődje, a svéd akkugyártó cég olyan silány minőségben gyártotta a termékeit, hogy sorra mondták vissza a megrendeléseiket a cégek, így teljesen ellehetetlenült a a helyzete. A német kormány is rátett egy lapáttal az ágazat válságára, amikor 2023 végén takarékossági okokból kivezette az elektromos autókra adható állami támogatást. A helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy közben a kínai gyártók egyre agresszívebben jelentek az európai piacokon jobbnál jobb és ami lényeges olcsóbb modelljeikkel.

De van egy általános probléma is az e-átállással, nevezetesen, hogy az e-autók átlagban továbbra is felárasak a hagyományos autókhoz képest, ami részben abból adódik, hogy a kis, olcsó elektromos autók csak kevéssé, vagy egyáltalán nem termelnek nyereséget a gyártók számára, mivel ezeknél nagyobb a fajlagos hatása a magas európai energiaáraknak, a munkaerőköltségnek és a szigorodó műszaki követelményeknek. Vagyis az elektromosautó-kínálatban a nagyméretű, drágább modellek dominálnak, amelyek iránt viszont a kereslet a 2019 utáni turbulensebb környezetben visszafogottá vált, és tavaly a falba ütközött.

Trumpon is sok múlik

A szakértő szerint további terhet jelentenek majd Trump által bejelentett vámok, habár hogy mekkorát, azt ma még nem tudni: az USA súlya az európai autóipari exportban különféle nézőpontból vizsgálható, de az egyik lehetséges megközelítés alapján

Természetesen az európai cégek mexikói és kanadai telephelyeit drasztikusan érinti majd, ha életbe lépnek a jelenleg felfüggesztett vámok, és ez később visszahathat a cégek európai tevékenységére is, véli Matheika Zoltán.